Veszprém Megye Turisztikai Koncepciója

 

Témavezető:

Mayer Péter

Tervezők:

Formádi Katalin, Dr. Jancsik András, Madarász Eszter, Papp Zsófia

Készült a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékén

2003. január 31.

 

 

 

I. A Tervezés módszertana

I.1 Fenntartható szemlélet a turizmusban

Veszprém Megye Turisztikai Koncepciójának készítésekor olyan tervezési módszertant követtünk, mely rögzíti a megye turizmus fejlesztésének alapelveit, céljait, prioritásait és összhangban van a fenntartható szemlélettel.

A fenntartható szemlélet a turizmusban azt jelenti, hogy a jelenlegi attrakciók bemutatása kielégíti a turisták elvárásait, miközben megőrzi a jövő generációk számára az erőforrásokat, és a látogatóknál a meglátogatott terület iránt pozitív attitűdöt ér el. Központi eleme a turizmust fogadó terület attrakcióinak és környezeti (természeti, társadalmi, kulturális) erőforrásainak védelme, valamint a fogadóterület gazdasági fejlődésének elősegítése és a helyi lakosok életminőségének javítása. A fenntartható szemlélet környezettudatos viselkedésre ösztönzi az embereket a hétköznapokon és az utazásaik során egyaránt.

A környezeti problémák felismerésével felértékelődött az érintetlen természeti környezet és megváltozott az utazók motiváltsága. A szabadidős tevékenységek közül a testi mozgás, a társadalmi kommunikáció, az együttlét mellett külön jelentőséget kapnak az egyedi, autentikus természeti és kulturális élmények, környezeti ingerek, a rekreációs- és ismeretszerzési lehetőségek. A vidéki területek az urbánus, környezeti és társadalmi problémákkal jellemezhető hétköznapi környezet ellentétét kínálják a turistáknak. A keresleti oldal igényét a kínálati oldalon az autentikusságot, a környezettudatosságot, fenntarthatóságot integráló új (alternatív) turisztikai termékek elégítik ki: többek között az ökoturizmus, kalandturizmus, rurális turizmus, örökség-turizmus. A fenntartható szemlélet a turizmusban akkor érvényesül, ha az alábbi alapelvek megvalósulnak:

I.1.1 Természeti, társadalmi és kulturális erőforrások megőrzése

A fenntartható turizmus ösztönzi a turizmus természeti-, épített-, kulturális- és társadalmi környezetre kifejtett hatásainak megismerését, és az erőforrások sérülékenységének bemutatásán keresztül, azok megőrzésére, védelmére hívja fel a figyelmet.

I.1.2 A túlhasználat és a pazarlás megszüntetése

A fenntartható turizmus célja, hogy ne használja feleslegesen a rendelkezésre álló erőforrásokat. Cél a nem megújuló erőforrások használatának minimálisan szükséges szintre szorítása a pazarlás megszüntetésével, illetve a megújuló erőforrások esetében csak a megújuló-képességet nem veszélyeztető mértékű használat engedélyezése.

I.1.3 Sokféleség fenntartása

A turizmus központi eleme az élmény, melyet a megszokottól eltérő, új tapasztalatok biztosítanak, ezért a sokféleség megőrzése a turizmus esetében a turisztikai kínálat fenntartásának az alapja. A sokféleség megőrzése mind a biológiai sokféleségre, mind a kulturális sokféleségre kiterjed.

I.1.4 A turizmus integrálása a hosszú távú tervezésbe

A turizmus tervezésének részét kell képeznie a régió, a terület fenntartható fejlesztési stratégiájának, fejlesztésének és működtetésének. A turizmus hosszú távú tervezésbe történő integrálásával lehet biztosítani a negatív hatások kizárását és a pozitív hatások megvalósítását és felerősítését.

I.1.5 Helyi gazdaság támogatása

A fenntartható turizmus optimális esetben a helyi lakosok számára maximális gazdasági előnyöket biztosít: munkalehetőséget nyújt, piacot teremt a helyi termékek értékesítésére, a helyi bevételek növekedése forrást teremt közösségi beruházásokhoz, programokhoz, valamint ösztönzi a helyi közösségi infrastruktúra fejlesztését. A turizmust kiszolgáló infrastruktúra egy részét (pl. a szabadidős létesítmények, közlekedés) nemcsak a turisták használhatják, hanem a helyi lakosok számára is hozzáférhetőek, ily módon a fogadóközösség életminőségét javítja. A helyi gazdaság támogatása lehet az alapja a helyi társadalmi és kulturális értékek megőrzésének.

I.1.6 Helyi közösség bevonása

A fenntartható turizmus fejlesztésekor be kell vonni a fejlesztendő terület társadalmának minden szegmensét a döntéshozatalba, így biztosítva a különböző érdekek, érdekcsoportok integrálását a projektben. A helyi közösség bevonása különböző szinteken történhet: szerepet kaphatnak, véleményt formálhatnak a döntéshozatalban, a kivitelezésben és a működtetésben egyaránt. A helyi közösség szerepvállalását ösztönözni kell ahhoz, hogy felelősek és motiváltak legyenek, valamint felkészüljenek a turisztikai fejlesztés okozta kényelmetlenségekre.

I.1.7 Véleményformálók és a lakosság tájékoztatása

A helyi közösség bevonásának alapja a folyamatos informálás, mivel csak megfelelő információk birtokában várható el felelős döntés a saját terület jövőjéről. Meg kell teremteni azokat a fórumokat, ahol adott a lehetőség a fejlesztések bemutatására és a lakosság véleményének megismerésére, valamint az esetleges konfliktushelyzetek kezelésére.

I.1.8 Személyzet képzése

A turisztikai szolgáltatások minőségi színvonalának kialakításához, megtartásához elengedhetetlen a turizmusban dolgozók és a turistákkal kapcsolatba kerülők folyamatos képzése. A szakképzési lehetőségek elősegíthetik a társadalmi hierarchiából való kitörést. A képzett helyi lakosok az értékek, erőforrások megismertetését és a turistákkal a fenntartható turizmus fejlesztésének alapértékeinek elfogadtatását is elősegíthetik. Mindemellett a helyi lakosok képzése teremti meg az egyik legfontosabb lehetőséget arra, hogy a turizmusból származó bevételek a helyi közösségnél maradjanak.

I.1.9 Felelősségteljes turizmusmarketing

A turizmus marketing alapvető fontosságú abban, hogy alaposan tájékoztatja a turistákat a terület értékeiről, lehetőségeiről, valamint felhívja a figyelmet a helyi szokások betartására. A felelősségteljes marketing a területre kialakított etikai kódexekkel, irányelvekkel környezettudatos viselkedésre ösztönöz. A marketing felelősségteljessége abban is megnyilvánul, hogy a piacon nem jelenít meg olyan attrakciókat, erőforrásokat, melyek sérülékenyek és így nagyobb látogatószámot nem bírnak el.

I.1.10 Folyamatos kutatás és monitoring

A fenntartható turizmus fontos kritériuma, hogy a területért felelősök, tervezők a turizmus hatásait folyamatosan figyelemmel kísérjék, mérjék, valamint a negatív hatások mérésére alkalmas, megbízható módszerek kialakításán dolgozzanak. A megfelelő mérési eszközök biztosíthatják azokat az információkat, melyek segítségével a káros hatások és folyamatok kiszűrhetőek, megfordíthatóak.

A turizmus megfelelő tervezés és menedzsment esetén a területfejlesztés egyik fontos eszköze lehet, mely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár:

A turizmusnak, mint térségfejlesztő erőnek a hasznosítása mindazonáltal a fenntartható turizmus elveinek való megfelelést, azok következetes alkalmazását feltételezi. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a fejlesztés révén megoldott problémák helyett/mellett nem jelennek meg magának a fejlesztésnek a következményeként újabb, környezeti-ökológiai és társadalmi-kulturális problémák.

I.2 Alkalmazott tervezési modell

 

Veszprém megyei turisztikai koncepció készítése során alkalmazott modell “Kompakt városok és turizmus: Turizmusfejlesztés az urbánus Európában (Compact Cities and Tourism: Developing Tourism in Urban Europe - DETOUR)” címet viselő projekt eredményeként született. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja és a Phare program által közösen finanszírozott régióközi együttműködési programban az Európai Unió és a közép-kelet európai térség 3-3 városa vett részt. A projekt legfőbb célkitűzése a turizmusban rejlő potenciál kiaknázásán keresztül olyan települések gazdasági és szociális fejlődésének elősegítése, melyek jelenleg csak másodlagos vonzerőt képviselnek, ezáltal leginkább a rövid tartózkodással járó, elsősorban átutazó turizmus a jellemző.

Az alkalmazott modell olyan folyamatot ábrázol, melyben a fejlesztés által érdekeltek és érintettek – szükség esetén a folyamatot irányító, moderáló külső szakértő bevonásával – meghatározzák és kidolgozzák a közösen feltárt problémákra adandó válaszokat, megoldásokat. Ily módon a turizmus fejlesztése nem egyszerűen egy technikai leírásokat tartalmazó dokumentum elkészítését, hanem egy érdekegyeztetési folyamat menedzselését jelenti, mely során elsőként a résztvevők két csoportját kell bevonni:

A helyi és regionális turisztikai fejlesztések célja elsősorban az, hogy az érdekeltek körét bővítse, az érintettek minél szélesebb körét érdekeltté tegye a turizmus fejlesztésében. Ez konkrétan azt jelenti,

A széleskörű helyi konszenzuson és együttműködésen alapuló fejlesztés előnye, hogy a helyi lakosok turisták iránti attitűdje javul, a turizmust, a turisták jelenlétét nem konfliktus forrásként, hanem gazdasági és kulturális értelemben is pozitív jelenségként élik meg, valamint a jövedelmek (nagyobb részének) helyben tartásával kiaknázható a turizmusnak a vidékfejlesztésben betöltött pozitív szerepe, emelhető az egyéni és közösségi fogyasztás szintje: az életszínvonal.

A tervezés folyamatának ez az integratív megközelítése tehát nem egyszerűen az érintettek informálásra, hanem a tervezésbe (és a megvalósításba) történő aktív bevonására épül. Ez a tervezési megközelítés – szemben a külső szakértő által készített tervekkel – a folyamatos részvétel és együttdolgozás révén nemcsak egy cselekvési tervet eredményez, hanem a fejlesztéssel kapcsolatos konszenzust is. Ennek az ára természetesen az, hogy a tervek nem készíthetők el rövid idő alatt, egy profi tervező- vagy kutatóintézet irodájában. A tervkészítés időigényét ebben a felfogásban a közös elképzelések kialakítása határozza meg. A fejlesztési terv elkészülte után sem tekinthető véglegesen lezártnak. Szerencsés esetben a terv kialakítása során létrejövő konszenzus a megvalósítás intézményrendszerében él tovább, amely lehetőséget ad a visszacsatolásra és szükség esetén a tervezési célok dinamikus felülvizsgálatára.

 

1. ábra Stratégiai tervezési modell

 

 

II. Célkitűzések

A turisztikai koncepció készítésének célja Veszprém megye, mint turisztikai desztináció fejlesztési lehetőségeinek meghatározása, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat turizmussal kapcsolatos tevékenységének értékelése.

A Veszprém Megyei Turisztikai Koncepció készítése során először a célkitűzések kijelölésére került sor, melynek célja az elkészítendő turisztikai fejlesztési koncepció megvalósításával várható eredmények és prioritások meghatározása volt.

A célkitűzések meghatározása egyfelől a megbízónak, Veszprém Megye Turisztikai Hivatalának, másfelől pedig a turizmusban érdekeltek igényeinek, elvárásainak megismerésére, feltérképezésére irányult. A célok kialakítása során a megbeszélések, térségi találkozók alkalmával a fejlesztés során érintett köre is kirajzolódott.

A Turizmus Tanszék munkacsoportja az előzetesen kialakított célkitűzésekhez figyelembe vette Veszprém megyéről korábban készült, vagy a megyét is érintő területfejlesztési terveket és regionális turizmusfejlesztési felméréseket (pl. Veszprém Megye Turisztikai Stratégiája (Guyas Kft. – 1994.), Veszprém Megye Területrendezési Terve (VÁTI - 2001.), Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja (Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. – 2001.), Balaton-felvidéki Nemzeti Park Turisztikai Hasznosítási Terve (INN-SIDE Kft. – 2001.), valamint a megyében készített kistérségi fejlesztési terveket, koncepciókat) az azokban kijelölt prioritásokat, célkitűzéseket, továbbá térségi menedzserekkel, területfejlesztési társulások vezetőivel folytatott beszélgetések és három regionális találkozó eredményeit. A találkozókra a megye három, turisztikai szempontból különböző adottságú térségeket felölelő településén került sor: Bakonybélben, Örvényesen és Devecserben. A találkozók során lehetőség nyílt az előzetes elképzelések megvitatásra és elfogadásra, a térség turizmusában érintettekkel közösen.

II.1 Célok

II.1.1Veszprém Megye Turisztikai Hivatala (Megrendelő)

Veszprém Megye Turisztikai Koncepciójának elkészítésével a Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékét bízta meg. A Megyei Önkormányzatnak a koncepció elkészíttetésével a legfontosabb célja egyfelől az volt, hogy áttekintse a megyei hivatalok turizmust érintő feladatait, meghatározza a megye térségi szerepvállalását, továbbá aktivizálja a turisztikai szervezeteket, újragondolva feladataikat, munkamegosztásukat és együttműködési lehetőségeiket, másfelől pedig javítsa Veszprém megye versenyképességét a turizmus révén.

A koncepcióval kapcsolatban a megbízó kifejtette, hogy fontos a termékorientált, komplex megközelítés (öko, bor, falusi, üdülés, kulturális termék), kiemelten lehetőséget adva a Balatonon kívül eső településeknek és területeknek (Pápa és környéke, Bakony, Marcal-medence stb.) a turizmus vérkeringésébe történő bekapcsolódásához.

Mindazonáltal egy koncepcióval szemben elvárás, hogy szem előtt tartsa a megvalósíthatóságot és a döntéshozók számára megerősítést adjon, alátámassza a megyei közgyűlés politikai döntéseit (támogatási formák, források megfelelő felhasználását segítse), továbbá olyan javaslatokat fogalmazzon meg, melyek a források megjelenésével megvalósíthatóvá válnak.

A turizmus fejlesztése szempontjából nem elhanyagolható tény, hogy a vizsgált területen a tervezési-statisztikai és turisztikai régió nem esik egybe: Veszprém megye területe két turisztikai régióhoz tartozik. A regionalitás problémájából eredően a pályázatok összehangolása és a forráselosztás területi kérdései nincsenek megoldva. Természetesen a felosztás kérdését egy turisztikai koncepció nem képes megoldani, de megfogalmazhat javaslatokat az együttműködés javítására a turisztikai régiók között és a megyén belül egyaránt. A régiók összehangolt együttműködése az Európai Uniós csatlakozás szempontjából is hangsúlyos kérdés.

Veszprém megyében jól kiépített szervezeti struktúra látja el a turisztikai és területfejlesztési, itt működik az ország legtöbb Tourinform irodája, a Turisztikai Hivatal erőteljes marketingmunkájának köszönhetően a megye piaci jelenléte erőteljes, ugyanakkor ezt mégsem lehet a megye egészében érzékelni. Problémát jelent, hogy hiányzik a kistérségi vállalkozói háttér: nem elég a tájékoztatás, információnyújtás, ha a marketingmunka mögötti tartalmat nem tudják a települések folyamatosan és megfelelő minőségben biztosítani. Etekintetben a koncepció a megye turisztikai jövőképének kijelölésével, és az ehhez szükséges lépések meghatározásával, az érdekelteket ösztönözheti vállalkozások beindításában, ötleteket fogalmazhat meg a szolgáltatások körének bővítésére stb., de nem képes a nagy megoldásra helyi (emberi és pénzügyi) erőforrás megléte nélkül.

II. 1. 2 Érdekeltek

A regionális találkozók alkalmával az érdekeltek kifejtették a turisztikai koncepcióval kapcsolatban elvárásaikat, valamint az általuk képviselt település(ek) főbb célkitűzéseit. A megfogalmazott célok jellegüket tekintve négy csoportba sorolhatók:

Turisztikai fejlesztés

Források felkutatása

Együttműködés, partnerség

Szakmai útmutatás

A térségi találkozók és interjúk alapján nemcsak a célok, elvárások, hanem az érdekeltek és érintettek köre is kirajzolódott. A turizmus fejlesztése során az egyes csoportok más-más szerepet játszanak, különböző hatáskörrel és érdekeltséggel rendelkeznek. Ide soroljuk az alábbi szereplőket:

 

II.3 Alapelvek

Veszprém Megye Turisztikai Koncepciójának készítésekor a munkacsoport az alábbi alapelveket vette figyelembe:

 

II.3.1 Élményközpontú fejlesztés

A turizmus fejlesztése a turisták igényeiből indul ki, azt vizsgálja, hogy milyen turisztikai élmények átélése érdekében vásárol(hat)ják a turisták a megyében létező vagy kialakítható turisztikai termékeket. Az élménykínálat tervezése alapján a turisztikai termékké szervezett attrakciók és szolgáltatások fejlesztésének konkrét módjára kell javaslatot adni.

 

II.3.2 Helyi értékek revitalizációja

A turizmus fejlesztése részben helyi erőforrások felhasználására, részben pedig külső befektetésekre építve képzelhető el. A hatékonyság és az egyediség érdekében a helyi, de a turizmus piacán esetleg nem hasznosuló értékek hasznosítására kell helyezni a hangsúlyt, külső befektetések elsősorban a szolgáltatások terén szükségesek.

 

II.3.3 Helyi társadalom mobilizációja

A turizmus fejlesztésének pozitív hatásai akkor érhetők el, ha a fogadóterületek lakói minél nagyobb számban kapcsolódnak be abba. Ennek érdekében a helyi lakosság képzésére, a sikeres vállalkozási és munkaerőpiaci lehetőségek bemutatására, valamint a helyi lakosokat képviselő szervezetek bevonására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni.

 

II.3.4 Káros környezetei és társadalmi folyamatok visszaszorítása

A fenntartható turizmus ismérve, hogy nem indít el káros környezeti folyamatokat. Ennek érdekében egyrészt vizsgálni kell a tervezett fejlesztések környezeti hatásait, másrészt pedig a fejlesztési alternatívák kialakítása során az érintett területek környezeti, társadalmi és gazdasági problémáira is megoldást kell keresni.

 

II.3.5 Lépcsőzetes fejlesztés

A koncepció a feladatokat modulrendszerűen mutatja be, az egyes tevékenységek lépcsőzetesen épülnek egymásra, így a konkrét fejlesztési forrásoktól és befektetői igényektől függően valósíthatóak meg. A kijelölendő termékek esetében követelmény, hogy egy-egy területen, minta-jelleggel megvalósíthatóak legyenek.

II.3.6 Párhuzamos attrakció- és szolgáltatásfejlesztés

A turisztikai kínálat akkor szervezhető versenyképes termékké, ha a szükséges kínálati elemek közel azonos színvonalon és mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek érdekében a munkacsoport a fejlesztéseket a tervezett élményeket kínáló termékekből kiindulva javasolja.

 

 

III. Helyzetfelmérés

 

III.1 Veszprém megye táji-földrajzi adottságai

A táji adottságok alapján Veszprém megye – természetföldrajzi szempontból – négy nagyobb egységre bontható:

Ezek a területi egységek - földrajzi eltéréseik mellett – a turizmusban is részben eltérő termékkínálattal jelennek meg.

 

III.1.1 Balaton

Magyarország és Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava, hazánk egyik legértékesebb természeti kincse a Balaton. A Dunántúl közepén fekszik, a Mezőföldtől keletre, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és Somogyi-dombvidék övezi. Fiatal képződmény, korát 18-22 ezer évre becsülik. A tó hosszúsága 77km, legnagyobb szélessége (Balatonfüzfő és Balatonvilágos között) 12km, legkisebb szélessége (Tihany és Szántód között) 1,5 km. Partvonalának hossza a legutóbbi felmérések szerint mintegy 230km, de ennek csak töredéke természetes part, a többit az idők folyamán védőművel látták el. A tó felszínét évente több, mint kétezer órán át süti a nap, és mivel sekély vízről van szó, hőmérséklete gyorsan követi a levegőét: a nyár közepén 24-27°C vízhőmérséklet jellemző.

Télen akkor vonzó igazán a Balaton, ha befagy. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is meghízhat. Ilyenkor a part mentén, a biztonságos öblökben előkerülnek a korcsolyák, a fakutyák, a horgászok egy része léket vág a jégen és horgászik. Az időjárás változékonysága miatt ez nem kiszámítható és nem tervezhető.

Ez a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlatú, nádasokkal keretezett lapos medence értékes növény-és állatvilággal rendelkezik. A part menti vízben gyakoriak a hínár-társulások, a parti zóna nádasai változatos képet mutatnak. Utóbbiak összterülete nem éri el az 1100 hektárt, szerepe mégis jelentős; véd a hullámzás ellen, a part felé jó bioszűrő, a halak bölcsője, valamint védett növények (pl. orchidea-fajok) táptalaja. Nyáron a nádas szép, learatva pedig gazdaságos is. A Balatonban és közvetlen környékén mintegy 1400 állatfaj él; tavi és festőkagylók, védett szitakötők, vagy olyan nagy értékű bogarak, mint a feketejegyű nádfutó. A tóban mintegy 50 halfaj tenyészik, többek között a garda, fogassüllő, a csuka vagy a dévérkeszeg. A nemzetközi jelentőségű vadvizek védelmével foglalkozó Ramsari Egyezmény a Kis-Balatonon kívül a Balatont is védi, hiszen itt található mintegy 200 madárfaj költő-és táplálkozó helye, télen pedig útjuk során itt pihennek az átvonuló tőkés récék, barátrécék, szárcsák. A tó és nádasai emlősök élőhelye: előfordul itt a cickánytól a vidrán át a denevér. A szőlőtermesztés és a borkultúra a tó környékére évszázadok óta jellemző, bár a filoxéra által elpusztított szőlők helyén egyre több helyen üdülőházak, villák sorakoznak.

 

III.1.2 Balaton-felvidék

A Balaton-felvidék a Balaton-part és a Veszprém-nagyvázsonyi vonal, az Eger-víz árok között helyezkedik el. Felszíne rendkívül változatos, ez a szerkezet egyaránt vonatkozik a domborzati formákra, a kialakulás korára, de a dombokat, hegyeket felépítő anyagokra is. A keleti részre a lösz és a pannon üledék a jellemző, nyugatabbra a vörös homokkőhegyek, majd váltakozva a mészkő- és dolomithegyek, vulkáni bazaltkúpokkal. A hegyek lábához karsztos mezők, dombok simulnak. A felvidéket sajátos hangulatú medencék tagolják. A Pécsely-medence felszínét dombsági formák jellemzik, a hegyek nem érik el a 400 méteres tengerszint feletti magasságot, míg a medence alja csaknem 200 méteren van. A Káli-medence domborzata ezzel szemben gyengén tagolt. Szélén országosan is egyedülálló, hatalmas, bizarr formájú kőhátak, kőtengerek jöttek létre Kővágóörs, Salföld és Szentbékkálla közelében. A medencét északról lezáró hegyek csaknem mindegyike bazaltvulkáni képződmény, a déli hegyvonulat pedig vörös homokkő. A Tapolcai-medence tanúhegyeiről maradt emlékezetes. Egész Európában jegyzett, rendkívüli tájképi értékek és a terület legfontosabb földtani értékei is egyben a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetve koporsó alakú hegyek, a csúcson várrommal, a szoknyán szépen művelt szőlőkkel. A legutolsó bazaltbánya 1964-ben zárt be Hegyestűn, ahol a csodálatos bazaltképződmények, az “orgonák” maradtak fenn. A vulkáni utóműködés eredménye az a barlangrendszer is, amit a mészkövön átszivárgó meleg víz vájt ki. Legszebb példája a Tapolcai tavasbarlang.

A napsütéses órák száma megközelíti az évi kétezret, az évi középhőmérséklet pedig 10°C körül alakul. A Mecsek után itt köszönt be legkorábban a tavasz és legkésőbb a tél. A csapadék mennyisége 650-700mm. Az erdők jellemző fája a gyertyán, a bükk, a délies lejtőkön pedig árvalányhajas, kökörcsines mezők nyújtóznak íriszekkel, kosborokkal. Országosan is ritka, gazdag növénytársulások alakultak ki a lápréteken, melyek védett növénye például a szibériai nőszirom, vagy a sokféle orchidea.

Melegkedvelő állatfajok jellemzőek, így a rovarok közül a selymes futrinka, a kis szarvasbogár vagy a gyászbogár. A védetté nyilvánított bogarak harmada található meg a területen és a hazánkban előforduló 350 madárfajból 190 faj.

Kiemelkedő nemzeti örökség a Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája. A Balaton és a Balaton-felvidék nagy részére kiterjed, illetve azon túl is nyúlik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A park összterülete 56997 hektár, melyből 10471 hektár fokozott védelem alatt áll.

III.1.3 Bakony

A Bakony hazánk legnagyobb kiterjedésű és legváltozatosabb morfológiájú hegysége, amely a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű és legnagyobb tömegű tagja. Keletről a Móri-árok és a mezőföld, északról a Kisalföld határolja, délről pedig a devecseri, a veszprém-nagyvázsony-diszeli törésvonal és a 84-es főút. A határokon belül a várpalota-veszprém-devecseri törésvonaltól (a 8-as Főúttól) északra eső részt nevezik Északi-Bakonynak, a 8-astól délre fekvő területeket pedig Déli-Bakonynak. A Déli-Bakony messzire szakadt, magányosan álló darabja a sümegi Várhegy. Az Északi-Bakony mintegy 3000 méteres platóján kupolaszerűen ülnek a hegyek, a legmagasabb Kőris-heggyel (709m). Mellette több, 600 méter fölötti hegy sorakozik, így méltán hívják az Északi-Bakonyt a Dunántúl tetejének. A Déli-Bakony hegyei 100-200 méterrel alacsonyabbak, közülük csupán a Kab-hegy éri el a 600 méteres magasságot. A középhegység jellemző alkotója a mészkő és a dolomit.

A vízhálózat a nyugati területeken sűrűbb, keleten csak a Gaja patak említhető, mint jelentősebb folyás. A Bakony bővelkedik karsztjelenségekben, víznyelők, dolinák, sziklatornyok és barlangok alakultak ki a csapadékvíz és a patakok hatására. A magasabb hegyvidékek éghajlatát az Északi-Bakony idézi: klímája nedves-hűvös, a tél enyhe, az évi középhőmérséklet 8-9°C, a csapadék 700-800mm. A Déli-Bakony ennél kellemesebb hőmérsékletű.

A Bakony, a hajdan betyárokat bújtató rengeteg ma is őrzi hatalmas bükk-, tölgy-, gyertyános erdeit. Védett erdői közül a fenyőfői ősfenyves és Európa második legnagyobb egyedszámú tiszafása (Szentgál közelében) a legnevezetesebbek. Ezen a faszén-, a mészégetés, az üveghuta, a fafeldolgozás és fazekasmesterség tekinthetőek népi mesterségnek.

 

III.1.4 Marcal-medence és a Bakonyalja

A Kemeneshát és a Bakony között hosszan nyúlik el a Marcal félmedencéje. A Bakonyból érkező patakok a medence keleti peremén hordalékkúpokat építettek, s ezzel nyugat felé szorították a folyót. A Marcal-medence északról nyitott, a Rábaközzel érintkezik. A medence bazaltláva és bazalttufa képződményei a fiatal vulkáni működés eredményei, az itteni tanúhegyek; a Somló és a Ság hegy. A Marcal széles árterén öntés- és homoktalaj jellemző, a középső, rossz lefolyású lapályosokon pedig lápos, tőzeges a felszín. A Marcal folyót kizárólag jobb oldali mellékfolyói táplálják, vízgyűjtő területe a Marcal-medence, a Bakonyalja és a Pannonhalmi-dombság egy része. A medence éghajlata mérsékelten hűvös és száraz, a déli részeken inkább nedves, az évi átlagos hőmérséklet 10°C.

A szántóföldek aránya viszonylag magas. Természetes növényzetét a ligeterdők, mocsárrétek és homoki tölgyesek alkotják. Az egykori és ma még meglévő természetközeli területek számos állatfajtának nyújtanak védelmet, táplálkozó és fészkelő helyet. A medencében előfordul a nemzetközileg is fokozottan veszélyeztetett haris, a nagy kócsag, vagy a böjti réce. Táplálkozni ide jár a réti sas, a fehér és a fekete gólya is.

A Bakonyalja a Bakony hegység és a Kisalföld közötti átmeneti sáv. A Bakonyalja kaviccsal, hordalékkúpokkal, löszös homokkal borított lejtő, melyet az észak-nyugati délkeleti futású patakok felszabdaltak. A hegyláb felszínét laza üledékek különböző típusai építik fel. A Bakonyalja dombhullámait vegyes klímahatások érik, így növénytani szempontból ez a terület hazánk egyik legértékesebb tája. Itt homoktalajon alakult ki az erdeifenyő sztyepperdő, és a fenyvesekre jellemző körtikefajok is megtalálhatók. Ugyanakkor a homokos tisztásokon az alföldi homokpuszták gyakori növényei élnek, mint például a homoki fátyolvirág. A Bakonyalja déli részein a Zalára jellemző növények tömegesen fordulnak elő, a lápok és láprétek különleges faja pedig a mocsári kardvirág vagy a zergebogár. A mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas föld, a Somlón a szőlőtermesztés, a Bakonyalján pedig természetesen a fafeldolgozás, erdőművelés is jellemző.

A Somló, a Marcal-medence síkjából magányosan kiemelkedő vulkáni hegy távolról is jól látható. Várromjával, hírneves borával, vendégváró pincéivel, kilátótornyával messziről hívja a kíváncsi vándort. Mivel a hegy bazaltja a hő és a napfény hatására “kukoricásodik”, azaz sörétszerű törmelékre esik szét, bazaltbánya nem csúfította el egyik oldalát sem. 1983-ban lett tájvédelmi körzet. A fokozottan védett hegytető a híres várrommal, a peremen sorakozó bazaltsziklákkal, az őserdő jellegű alacsony növésű, festői erdeivel számos kirándulót vonz.

 

 

III.2 Veszprém megye gazdasági helyzete

 

2. ábra Egyéni vállalkozók lakosság számához viszonyított arányában bekövetkezett változás 1995-2000

5%-nál nagyobb növekedés

0 – 5% közötti növekedés

nincs változás

0 - 5% közötti csökkenés

5%-nál nagyobb csökkenés

A gazdasági helyzet terén fennálló különbségek a vállalkozások számának változásával jellemezhetőek. Az országos helyzethez hasonlóan a 90-es évek második felében Veszprém megyében is az egyéni vállalkozások számának általános csökkenése volt jellemző. Ebben döntően az játszott szerepet, hogy a 90-es évek elején létrejött egyéni vállalkozások jelentős része a korábbi munkahely megszűnése után létrehozott kényszervállalkozás volt – megfelelő tőkeháttér, piaci és vállalkozási ismeretek nélkül. Ezek közül néhánynak sikerült a megerősödés, melyek jellemzően társas vállalkozásként folytatták tevékenységüket. Az egyéni vállalkozások megszűnése azonban a legtöbb esetben arra vezethető vissza, hogy a mind inkább koncentrálódó gazdaságban egyrészt az adminisztratív szabályozás, másrészt pedig a piaci és minőségi követelmények is a nagyobb vállalkozásoknak kedveztek-kedveznek. Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkezni, hogy a gazdasági helyzet javulása, a munkahelyek számának bővülése számos kényszervállalkozó előtt nyitotta meg az utat “vissza” a munkaerőpiac felé, ők tehát ismét képessé váltak alkalmazottként munkát vállalni.

Az egyéni vállalkozások megszűnésével ellentétben, a korlátolt felelősségű társaságok száma a megyében jellemzően növekedett. Ez a társasági forma mind működési szabályainál, mind a törvényben előírt tőkeerejénél fogva stabilabb működést feltételez. A kft-k számának növekedése így egy-egy település, térség erősödő gazdaságára utal.

A gazdasági vállalkozások számának változása a megye egyes területein nem tekinthető egységesnek. Az egyéni vállalkozók számának csökkenése általánosnak mondható, egy-egy településen, elszigetelten fordul csak elő bővülés, ami feltehetően helyi adottságokra, változásokra vezethető vissza. A csökkenés mértéke ugyanakkor kiugróan magas a Balaton-part településein. Ez feltehetően a térségen kívülről beáramló tőkére vezethető vissza. A parton szolgáltatást nyújtó vállalkozások jelentős része nem itt van bejegyezve, így ez a változás a kft-k számának növekedésében nem tükröződik. Ezek az adatok alátámasztják azokat a kutatásokat, amelyek arról számolnak be, hogy helyi lakosságnak a részesedése a turisztikai bevételekből meglehetősen alacsony, a bevételek jelentős része nem marad helyben. A korlátolt felelősségű társaságok száma egyértelműen, térségi szinten csak a megye középső, a 8-as út nyomvonalával megragadható részében növekszik. Ebben a térségben egyetlen településen sem volt csökkenés tapasztalható. Ettől délre a kép inkább változatosnak mondható, egyértelmű trend nem állapítható meg, tekintetbe véve azonban a más székhelyen regisztrált társaságok szerepéről korábban leírtakat, ezt a térséget is a prosperáló területek közé sorolhatjuk. A harmadik nagy térség a 8-as úttól északra fekvő terület – földrajzi értelemben a Bakony és a Marcal-medence tartozik ide. Ezekben a térségekben a kisvállalkozások számának a csökkenése nem párosul a stabilabb társas vállalkozások számának bővülésével. Ezen a nagyobb térségen belül is kedvezőtlen a Marcal medence nyugati részének, a megye határán fekvő településcsoportnak és a Bakonynak a helyzete.

 

 3. ábra Kft-k lakossághoz viszonyított arányának változása 1995-2000

5%-nál nagyobb növekedés

0 – 5% közötti növekedés

0 - 5% közötti csökkenés

5%-nál nagyobb csökkenés

A vállalkozások tevékenységi területe szerint a mezőgazdaság és a szolgáltatások a legfontosabbak. A Bakonyban az erdő, a Balaton-felvidéken a szőlő-gyümölcs, a megye más területein viszont ma még az egykori termelő szövetkezetekre, azok utódaira és kisebb mértékben néhány újonnan létrejött magángazdaságra épülő szántóföldi kultúrák dominálnak, annak ellenére is, hogy a megye gyenge termőtalajain ez utóbbi nem tekinthető versenyképesnek és gazdaságosnak. Kiemelendő, hogy a megye szinte minden kistérségében beszámoltak az érintettek a biogazdálkodással kapcsolatos – elsősorban kisvállalkozások, családi gazdaságok keretén belül folyó gazdálkodási kísérletekről. Ezekre a környezetbarát és egészséges termelési mód mellett a magasabb feldolgozottsági szintű termékek kínálata jellemző. Kevesebb figyelem fordul ma még a turizmus és a mezőgazdaság lehetséges kapcsolata felé. Bíztató ugyanakkor, hogy több területen is elképzelhető, minta-projektekkel támogatható a mezőgazdaság számára értékesítési lehetőséget, alternatív jövedelemforrást, a turizmusban pedig sajátos attrakció-típus hazai meghonosodását lehetővé tevő agro-turizmus:

 

III.3 Veszprém megye társadalmi helyzete

 

A gazdasági helyzet meghatározza a helyi társadalom felemelkedési esélyeit vagy lecsúszását, egy-egy település fejlődését is. Az egyes települések, térségek vitalitását első lépésben az állandó lakosok számának változásával jellemezzük. A megyére jellemző a népességfogyás. Az állandó lakosság létszámának változása két tényezőtől függ:

Veszprém megye lakosságának létszáma összességében csökken, ezen belül azonban jelentős átrendeződés is megfigyelhető. Lényegében markáns csökkenést mutat a megye északi része, vagyis ezeken a területeken a hátrányos gazdasági helyzet eredményeként alacsony a népességmegtartó erő. Várpalota kivételével nem látunk jelentős romlást a megye középső részén, a 8-as út gazdaságilag prosperáló sávjában. Itt az egyes települések népességváltozása kiegyenlíti egymást. Jól megfigyelhető ugyanakkor a veszprémi agglomeráció kialakulása, vagyis a más hazai városokban is jellemző kiköltözés. Ennek egyik oka a megyeszékhely magas ingatlanáraiban keresendő, másik oka viszont az, hogy a környező települések mind magasabb, városiasabb életszínvonalat kínálnak. Ez a trend a közlekedési lehetőségek javulásával a jövőben egy második, a jelenleginél bővebb gyűrű kialakulását fogja eredményezni. Áttételes hatása a célterületeken a helyi lakosság átalakulása, a helyi kultúra változása.

Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy Veszprém megye területe gazdasági-társadalmi szempontból heterogénnek tekinthető. Miközben a megye összessége az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a gazdasági-társadalmi jellemzők csaknem minden mutatószáma szerint, a megyén belüli egyenlőtlenségek jelentősek. A területrendezési terv megállapításai és a rendelkezésre álló adatok alapján a megye természetföldrajzi megközelítésű felosztása egy újabb szempont szerint pontosítható. A társadalmi-gazdasági szempontok alapján a megye területe három fő részre osztható:

Az egyes területek közötti eltéréseknek a turizmus szempontjából részben a jelenlegi kínálati és keresleti viszonyok, részben pedig a jövőben követhető termékfejlesztési irányok szempontjából van jelentősége.

 

III.4 Közlekedési viszonyok, fejlesztések

Veszprém megyében a közlekedési hálózat turizmus szempontjából legfontosabb eleme a közúthálózat. Legfontosabb eleme a kelet-nyugat irányú összeköttetést biztosító 8-as út, mely Ausztria és Délnyugat Európa, illetve Budapest és Kelet-Magyarország küldő területei felől teszi elérhetővé a megyét. Az É-D-i kapcsolatot biztosító utak kiépítettsége nem éri el a K-Ny-i irányét. Kiemelkedik a 82-es út, mely a Nyugat- és Észak-Európa felől érkező forgalom számára biztosítja a Balaton elérhetőségét. A Balaton északi partjának ellátásban, a helyi közlekedés lebonyolításában játszik fontos szerepet a 71-es út, illetve ennek bizonyos mértékű tehermentesítésében a Veszprém-Tapolca közötti útszakasz. A 8-as útra jellemző az egész éves, a 71-es és 82-es utakra pedig a szezonális túlterheltség. Középtávon a következő fejlesztések várhatóak:

A légiközlekedés szerepe, jelentősége jelenleg a megye turizmusában elhanyagolható. Két olyan lehetséges fejlesztés is realizálódhat a jövőben, amely megváltoztathatja ezt a helyzetet.

Amennyiben ezeken a repülőtereken az utaslétszám számottevő fejlődésnek indul, Veszprém megyének is meg kell vizsgálnia az kínálkozó lehetőségek kiaknázásnak módját.

 

III.5 Veszprém megye turisztikai kínálata

III.5.1 Veszprém Megye turisztikai attrakciói

A megye turisztikai kínálatának számbavétele korábban elkészült és rendelkezésre álló, másodlagos adatok alapján történt, kiegészítve terepbejárásokkal. A kínálati elemeket – attrakciókat, szállás- és vendéglátási lehetőségeket, turisztikai programkínálatot stb. – számos tanulmány és útikönyv részletesen bemutatja, így a munkacsoport a meglévő információk és ismeretek alapján a kínálati elemek rendszerezésére és a turisztikai hasznosítás szempontjából kiemelendő értékek és adottságok felvázolására törekedett. A kínálati adatok ily módon történő elemzése révén feltárhatóak a megye kihasználatlan területei, attrakciói, valamint a meglévő attrakciók termékfejlesztési lehetőségei.

Az attrakciók számbavételénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott vonzerőre többféle turisztikai termék is épülhet, így az attrakciókat nem elég felsorolni, a későbbiekben “csomagolni”, turisztikai termékként értékesíteni kell azokat. Az attrakciók feltérképezése az alábbi másodlagos adatokra épült:

Miért vonzó Veszprém megye? Mely értékek, látnivalók jelentenek/jelenthetnek egyedi és különleges attrakciót? A következőkben felsorolt vonzerők természetesen nem teljes körűek, de tartalmazzák a turisztikailag fontos/a jövőben kiemelendő értékeket, melyekre a koncepció részletesen is kitér.

A vonzerő jellege alapján lehet természeti és ember alkotta. A természeti attrakciók a természet által hosszú évtizedek/évszázadok/évezredek alatt megformált, kialakított képződményeket, természeti értékeket jelentenek, melyek nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. A megye természeti attrakciói közé soroljuk többek között:

Jelentős természeti attrakciók a Tihanyi-félszigeten a Lóczy Lajos sétaút, Badacsonyban a geológiai, botanikai tanösvény, a Magas-Bakonyban a Boroszlón tanösvény, a salföldi hagyományos állatfajokat bemutató majorság vagy éppen a hegyestűi geológiai bemutatóhely. Legjelentősebb természeti értékek védelmét, megőrzését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látja el.

A természeti attrakciókkal ellentétben, az ember alkotta vonzerők körébe sorolhatóak az emberi “kéz” eredményeként felépített épületek, történelmi korokhoz kapcsolódó események, azok helyszíne, népcsoportokhoz köthető hagyományok, népszokások, különböző rendezvények stb.. Az ember alkotta vonzerők egy része viszonylag könnyen reprodukálható (pl. hagyományőrző fesztiválok, események), míg más része egyáltalán nem (pl. várnegyed, városkép, mezőgazdasági gépek, ipari emlékek). Veszprém megye rendkívül gazdag ember alkotta vonzerőkben:

Vonzerejük alapján megkülönböztethető az ún. elsődleges és másodlagos attrakció. Az elsődleges attrakció a megcélzott szegmensek, turisták számára kiemelt jelentőséggel bír, a helyszínre utazás fő célját adja, vagyis önmagában elegendő látnivalót, vonzerőt nyújt. Ezáltal az elsődleges attrakciók esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje is hosszabb. Veszprém megyében elsődleges vonzerőnek jelenleg a Balaton tekinthető. Természetesen megfelelő programcsomag esetén további értékek is képezhetnek elsődleges attrakciót – például a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Pápa és Veszprém kulturális örökségei.

A másodlagos attrakció az odalátogatók számára kisebb jelentőségű, önmagában nem kínál elegendő vonzerőt, élményt, így az utazás során csak kiegészítő programot nyújt. Mivel a másodlagos attrakciók esetében a turisták tartózkodási ideje rövidebb, így egy kialakítandó turisztikai termék esetén a megye több látnivalója is beilleszthető programba. Egy attrakció vonzereje viszonylagos: időben és célcsoportonként is változhat. Például az attrakcióra épülő interpretációval és programokkal a tartózkodási idő növelhető: így egy adott attrakció esetében is beszélhetünk elsődleges attrakcióról (például a pápai több napos Barokk Napok vagy United Games – Nemzetek Egyesült Játékai esetében) és másodlagos attrakcióról (néhány órás pápai városnézés esetén).

Az attrakciók között különbség tehető aszerint, hogy milyen távolságból vonzza az odalátogatókat. A hatóköre alapján lehet:

A vonzerők hozzáférhetősége időben és térben is korlátozott lehet. Egy rendezvény általában egy adott időponthoz és gyakran egy adott településhez kötődik, így nem fogyasztható tartósan, csak a rendelkezésre álló időben és helyen. (pl. veszprémi Gizella napok). Ezzel szemben egy épület, műemlék adott helyen tartósan megtekinthető. Korlátozást a nyitva tartás jelenthet, de fizikailag állandóan “jelen van” az attrakció. (pl. tapolcai Tavasbarlang, pápai Kékfestő Múzeum, veszprémi Érseki Palota)

 

III.5.2 Turisztikai termékek Veszprém megyében

Veszprém megye adottságai többféle turisztikai termék kialakítására alkalmasak, de jelenleg csak részben kerülnek kiajánlásra. A meglévő tervekben az alábbi termékek kerülnek felsorolásra:

1. Vízparti üdülés

2. Kulturális turizmus

3. Aktív turizmus: lovaglás, vadászat, természetjárás, kerékpározás

4. Rurális/falusi turizmus (Bakony, Balaton-felvidék)

5. Borturizmus és gasztronómia (Somlói borvidék, bakonyi vadételek stb.)

6. Rendezvényturizmus

7. Konferenciaturizmus

A vízparti üdülés kizárólagos terepe a Balaton, mely a megye elsődleges vonzerejét jelenti. A Balaton partvonalából közel 40 kilométer a strandok hossza, amelyek kb. 200 hektár területet tesznek ki. A strandok befogadóképessége 250-300 ezer fő. A balatoni strandok megfelelő infrastruktúra hiányában nagyobb befogadóképességre nem képesek. A passzív nyaralás mellett a tó alkalmas vitorlázásra, szörfözésre. A tó vízminőségének védelme érdekében tilos a motoros vízi sportok gyakorlása (jet-ski, vízisízés, motorcsónakkal). A vízparti üdülés szervezett – utazásszervező, utazásközvetítő által összeállított szolgáltatáscsomag keretében – és nem szervezett formában is jelen van.

A többi turisztikai termék esetében Veszprém megye adottságai (festői környezet, természeti és kulturális értékek, ritkaságok) jónak mondhatók, de általában infrastrukturálisan vagy szolgáltatások tekintetében fejlesztésre szorulnak. Problémát jelent:

Összességében elmondható, hogy a vízparti üdülésen kívül a többi turisztikai termék csak részben áll szervezett formában rendelkezésre.

III.5.3 Szálláshely-kapacitás

Az elemzés során a Központi Statisztikai Hivatal 1995. és 2000. évi adatai kerülnek felhasználásra. A táblázatban szereplő szálláshelytípusok kormányrendeletek által szabályozott definíciókra épülnek. A következőkben alkalmazott meghatározások:

Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, egész éven át vagy csak időszakosan, éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgáló, üzletszerűen működtetett létesítmény. Ide sorolható: a szálloda, panzió, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szállás, kemping. A 45/1998 (VI.24.) sz. IKIM rendelet alapján a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás nem sorolható a kereskedelmi szálláshelyek közé.

Magánszállásadás: magában foglalja a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást.

Fizetővendéglátás: a 110/1977. (VI.25) Kormányrendelet értelmében városokban és kiemelt gyógy- v. üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység.

Falusi szállásadás: az előbbi települések egyikébe sem sorolható és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállasadó tevékenység.

Szervezett fizetővendéglátás: utazási irodákkal, idegenforgalmi hivatalokkal és egyéb feljogosított személyekkel szerződésben álló vendéglátók által üzemeltetett férőhelyek és azok vendégforgalma. (1998. előtt a kereskedelmi szálláshelyadatok között szerepelt.)

4. ábra Veszprém megye kereskedelmi szálláshely-kapacitása, KSH

Terület

Férőhelyek száma

1995

2000

Változás

Országos

292.413

312.714

+ 6,94 %

Közép-Dunántúli Régió

52.617

57.025

+ 8,37 %

Veszprém megye

32.638

37.217

+ 14,03 %

 

2000-ben az ország kereskedelmi szálláshelyein 312.714 férőhelyet regisztráltak. Ez az adat az ország különböző régióiban üzletszerűen működő szállodák, panziók, üdülőházak, ifjúsági és turistaszállások és kempingek kapacitását foglalja magában. Az országos kapacitás közel egyötöde, 18,2%-a található a Közép-Dunántúli Régióban. A régión belül Veszprém megye jelentős szerepet tölt be: a régió teljes kapacitásának 65,2%-a megyében található.

Az előző 5 évhez képest a férőhelyek számában mind országos, mind regionális, mind megyei szinten növekedés tapasztalható. Az országos kapacitásnál nagyobb mértékben növekedett a régió és a megye férőhely-kapacitása: a régióban 7 százalékkal, Veszprém megyében pedig 14 százalékkal bővült a férőhelyek száma. 2000. adatok szerint Veszprém megyében 37.217 férőhely található.

 

III.5.4 Szálláskapacitás megyén belüli megoszlása és kihasználtsága

2000. évi adatok szerint Veszprém megye településeinek mindössze 26%-ában működik kereskedelmi szálláshely. Ez az 1995. évi adatokhoz képest 4%-os bővülést mutat. A férőhelyek számának növekedése elsősorban a Balaton partján és a nagyobb – Veszprém, Pápa –, illetve turisztikailag frekventáltabb településeken – Sümeg, Bakonybél, Zirc – figyelhető meg. 2000-es adat szerint a megye összes szálláshelyének férőhely-kapacitása a következőképpen alakul: a megye településeinek 74%-a semmilyen kereskedelmi szálláslehetőséggel nem rendelkezik, 8% 50 férőhelynél kisebb kapacitású, 7% 51-200 férőhelyet tud biztosítani, 4% pedig 201-1000 kapacitású. 1000 férőhelynél nagyobb kapacitással mindössze 15 település (7%), elsősorban Veszprém és a Balaton-parti települések rendelkeznek.

A teljes szálláskapacitás eltérő képet mutat szálláshelytípusok szerint vizsgálva. Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek férőhelyének közel felét (46%-át) a kempingek adják, közel egyharmadát (26%) pedig a szállodák. Ennél kisebb az aránya az ifjúsági szállóknak (9%), a turistaszállásnak (6%), a panzióknak (6%) és az üdülőházaknak (6%). Veszprém megyében az összférőhelyen belül a kempingek és ifjúsági szálláshelyek részaránya meghaladja az országos átlagot. A szálláshely kapacitás Balaton-centrikussága jól érzékelhető a térképeken, szinte minden szálláshelytípus esetében az egységek többsége a balatoni térségben található.

A kereskedelmi szálláshelyek közül a szálloda és a panzió, valamint az ifjúsági és turistaszállás férőhely-kapacitásának alakulása összevontan szerepel. Az összevonást a szálláshelyek kis száma és a hasonló kategóriák, illetve színvonalú szolgáltatás indokolta. 2000-es adat szerint Veszprém megye településeinek 19%-ában található szálloda és/vagy panzió, melyek férőhely-kapacitása 12.010. Ez 1995-höz képest nagy változást mutat: 32%-kal bővült a férőhely-kapacitás. Növekedés elsősorban a 201-1000 férőhelyes egységekben tapasztalható. 2000-re új szállodák és panziók is megnyíltak, például Herenden, Cseszneken, Eplényben, Somlóvásárhelyen, Somlójenőn. Veszprém megyére jellemző átlagos szálloda és panzió kapacitás 285 férőhely.

1000 férőhelynél nagyobb befogadóképességű szálláshely a Balaton-parton található (Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi, illetve 2000-re Balatonvilágoson). A nagy szállodák férőhely-kapacitásának felső határa 3389.

Üdülőházak a megye településeinek egytizedében találhatóak. Teljes megyei kapacitásuk 2.396 férőhely. A két vizsgált időszak alatt az üdülőházzal rendelkező települések száma csökkent, de a kapacitás bővült: 22%-kal magasabb, mint 1995-ben. Az üdülőházak átlagos kapacitása 1995-ben 89 férőhely volt, 2000-ben 120.

Veszprém megye településeire az 50 férőhelynél kisebb kapacitású üdülőházak jellemzőek. A magasabb átlagérték annak köszönhető, hogy a megyében Balatonfüreden, Balatonudvariban és Tihanyban 300-főnél nagyobb kapacitású üdülőház található. A felső kapacitás a megyében 690 férőhely.

Kemping Veszprém megye településeinek 9%-ban található. A kempingek összférőhelye 17.105, mely az előző vizsgált időszakhoz képest 2%-os kapacitás-növekedést mutat. A kempingek területileg a Balaton partra koncentrálódnak, kivételt képez Veszprém és Ajka. A kempingek átlagos kapacitása 855 férőhely, ez kisebb, mint 1995-ben volt (1198 férőhely). A csökkenés abból adódik, hogy az újonnan létesülő kempingek sokkal kisebb kapacitásúak: mindegyik 20-660 férőhely közötti. A legnagyobb férőhellyel (3300 kemping) Balatonfüred rendelkezik. Szintén nagy (2270 férőhelyes) Balatonakali kapacitása, továbbá jelentős 1500 körüli Alsóőrs, Aszófő, és Badacsonytomaj kempingjeinek a befogadóképessége.

5. ábra Összes kereskedelmi szálláshely férőhely 1995

6. ábra Összes kereskedelmi szálláshely férőhely 2000

1000 kereskedelmi férőhelynél több

200 – 1000 kereskedelmi férőhely

50 – 200 kereskedelmi férőhely

1 – 50 kereskedelmi férőhely

nincs kereskedelmi férőhely

Ifjúsági- és turistaszállás a kempingekhez hasonlóan a megye településeinek 9%-ban található. Ez jelentős mértékű növekedést jelent, mert 1995-ben mindössze a települések 2%-ában – Várpalotán, Döbröntén, Tapolcán és Tihanyban – volt. Míg 1995-ben mindössze 194 férőhely volt, 2000-re a statisztikai adatok 5.706 férőhelyet regisztráltak. Az ifjúsági és turistaszállás megjelenése nemcsak a Balaton-parti településeken figyelhető meg: például jelentős beruházás történt Paloznakon, Csetényben, Vászolyban.

A nagyon nagymértékű növekedésnek köszönhetően az ifjúsági- és turistaszállások átlagos kapacitása 48,5 férőhelyről 272 férőhelyre emelkedett. A két adat közötti nagy eltérés csak részben magyarázható a beruházásokkal. Ennél valószínűbb magyarázat, hogy a legnagyobb kapacitással rendelkező Zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő (jelenleg a maximális befogadóképessége 2694 férőhely) az 1995-ös statisztikában nem szerepel.

 

III.6 Veszprém megye turisztikai kereslete

III.6.1Vendégforgalom

Veszprém megye turisztikai keresleténél elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait vesszük alapul. A megye turisztikai keresletének teljes nagyságrendjét nyomon követni nem lehetséges, mert a hivatalos statisztika csak a regisztrált kereskedelmi szálláshelyek forgalmát rendszerezi. Ennek következtében a teljes vendégforgalomból hiányoznak a nem regisztrált szálláshelyek: vagyis a rokonoknál, barátoknál megszállók, bérelt és saját, rokoni, baráti alapon átengedett nyaralók, hétvégi házak, a vállalati, intézményi üdülők, adózás alól kivont fizető-vendéglátó helyek, külföldi ingatlanok).

2000-ben országosan regisztrált vendégek száma 5,9 millió fő volt, mely az 1995-ös adatokhoz képest közel 20%-os növekedést mutatott. Az országos vendégforgalom 11%-át a közép-dunántúli régióban regisztrálták. A szálláshely-kapacitás adatokhoz hasonlóan a Közép-Dunántúli Régión belül a megye vendégforgalma jelentős szerepet tölt be: Veszprém megye a közép-dunántúli térség vendégforgalmának kétharmadát (66,5%-át) bonyolította. Országos és megyei adatok szerint 1995-ben a teljes vendégforgalom közel fele-fele arányban oszlott meg a belföldi és külföldi vendégek között, ez 2000-re némileg átrendeződött a belföldiek javára.

Az előző 5 évhez képest a vendégforgalom arányában mind országos, mind regionális, mind megyei szinten növekedés tapasztalható. Legnagyobb mértékben a megye vendégforgalma bővült: 1995-ről 2000-re 40%-kal több vendéget regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. A változás elsősorban a belföldi kereslet növekedésének köszönhető, mely Veszprém megyében jelentős mértékű volt.

7. ábra Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 1995, KSH

Terület

Vendégek száma

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

2.162.804

2.805.377

4.968.181

Közép-Dunántúli Régió

250.485

280.641

531.126

Veszprém megye

126.404

185.574

311.978

 

8. ábra Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2000, KSH

Terület

Vendégek száma

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

2.948.400

2.992.500

5.940.900

Közép-Dunántúli Régió

376.500

280.800

657.300

Veszprém megye

232.900

204.400

437.300

 

9. ábra Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának változása 1995-2000, KSH

Terület

Változás (%)

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

+ 36,32 %

+ 6,67 %

+ 19,58 %

Közép-Dunántúli Régió

+ 50,31 %

+ 0,06 %

+ 23,76 %

Veszprém megye

+ 84,25 %

+ 10,14 %

+ 40,17 %

 

Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 2000-ben összesen 437.300 vendég, 1,85 millió vendégéjszakát töltött el. A két időszakot tekintve a vendégforgalomhoz hasonlóan folyamatosan növekedett a regisztrált vendégéjszakák száma. Legnagyobb növekedés (32 %) ismét Veszprém megyében volt megfigyelhető.

1995-ben a teljes vendégéjszaka 73%-át a külföldi vendégek töltötték el, míg 2000-ben az arányuk 66%-ra csökkent. Mindkét vizsgált időszakban a megyében az országosnál magasabb volt a külföldi vendégéjszakák aránya: 1995-ben Veszprém megyében 74%, 2000-ben 66% az országos 63%, illetve 57%-kal szemben.

A belföldi vendégéjszakák aránya a két időszak között erőteljesen növekedésnek indult. A növekedés országosan is jelentős, de annál is magasabb Veszprém megyében, ahol a belföldi látogatók kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakáinak aránya 2000-re 69%-kal emelkedett.

 10. ábra Kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 1995, KSH

Terület

Vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

5.524.813

9.334.215

14.859.028

Közép-Dunántúli Régió

678.282

1.367.859

2.046.141

Veszprém megye

369.735

1.032.789

1.402.524

 

11. ábra Kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 2000, KSH

Terület

Vendégéjszakák száma

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

7.855.494

10.513.825

18.369.319

Közép-Dunántúli Régió

716.000

1.539.000

2.255.000

Veszprém megye

624.694

1.232.000

1.856.694

 

12. ábra Kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák változása 1995-2000, KSH

 

Terület

Változás (%)

Belföldi

Külföldi

Összesen

Országos

+ 42,18 %

+ 12,64 %

+ 23,62 %

Közép-Dunántúli Régió

+ 5,56 %

+ 12,52 %

+ 10,21 %

Veszprém megye

+ 68,96 %

+ 19,28 %

+ 32,38 %

 

III.6.2 A vendégforgalom megyén belüli megoszlása

Legnagyobb vendégforgalmat 2000-ben Balatonfüreden és Tihanyban regisztráltak, de mellette kereslet mutatkozott más Balaton-parti települések, Sümeg, Veszprém, Ajka, Bakonybél és Porva iránt is. Vendégéjszakák tekintetében sem mutat eltérést: általában azokon a településeken regisztráltak az átlagnál több vendégéjszakát, ahol a vendégforgalom is magas volt. Ez alól kivétel képez például Pápa, ahol az alacsonyabb vendégszám magasabb vendégéjszakával párosult.

13. ábra Összes vendégforgalom 1995

 

14. ábra Összes vendégforgalom 2000

50000 vendégnél több

5000 – 50000 vendég

1000 – 5000 vendég

1 – 1000 vendég

nem volt vendégforgalom

 


 15. ábra Összes eltöltött vendégéjszaka 1995

 

16. ábra Összes eltöltött vendégéjszaka 2000

250000 vendégéjszakánál több

25000 – 250000 vendégéjszaka

5000 – 25000 vendégéjszaka

1 – 5000 vendégéjszaka

nem volt vendégforgalom

 

Veszprém megye szállodáiban és panzióiban 263295 vendég fordult meg 2000-ben, mely a vendégszám 25%-os növekedését jelentette 1995. évhez képest. A szállodai vendégforgalom elsősorban a Balaton parti településeken jelentős. A települések között a legnagyobb vendégforgalmat szállodák és panziók alapján Balatonfüreden regisztrálták, másodsorban pedig Tihanyban. Szintén magas vendégforgalmat bonyolítottak Balatonalmádiban, Balatonvilágoson, Csopakon, Veszprémben, illetve a háttértelepülések közül Porván és Bakonybélben.

Veszprém megyében 2000-ben összesen 858866 vendégéjszakát töltöttek el a látogatók szállodában és panzióban. 1995-höz képest ez vendégéjszakák száma 19%-os növekedést mutat a szállodai-panziós vendégéjszakákat tekintve. A legtöbb vendégéjszakát Balatonfüreden, Tihanyban, Balatonalmádiban, Balatonvilágoson, Csopakon és Veszprémben töltöttek a látogatók.

Az üdülőházak vendégforgalma 2000-ben 26799 volt, mely 10%-kal magasabb az öt évvel ezelőtti adatnál. Az üdülőházak vendégforgalma Tihanyban és Balatonfüreden volt a legmagasabb. Ezen kívül kiemelhető még Ajka, Balatonudvari, Balatonkenese és Csopak.

Az üdülőházakban a látogatók összesen 147484 vendégéjszakát töltöttek. 1995-höz képest 18%-kal növekedett az üdülőházak vendégéjszakáinak száma. A legtöbb vendégéjszakát a vendégforgalomnál kiemelt településeken regisztrálták: Tihany, Balatonfüred, Balatonudvari, Balatonalmádi, Balatonkenese és Ajka.

A kempingek vendégforgalma 2000-ben 77132 látogató volt, mely 21%-os növekedést mutat 1995. évi adatokhoz viszonyítva. A kempingek közül - 2000-ben is - a legnagyobb vendégforgalmat a balatonfüredi kemping bonyolította (24554 látogatóval). Jelentős a látogatók száma Balatonalmádiban, Balatonakaliban, Badacsonytomajon, Palóznakon és Révfülöpön.

2000-ben Veszprém megye kempingjeiben összesen 587144 vendégéjszakát regisztráltak, 16%-kal többet mint 1995-ben. Legtöbb vendégéjszakát Balatonfüreden, Balatonakaliban, Révfülöpön, Badacsonytomajon, Balatonalmádiban és Paloznakon töltöttek a látogatók.

Veszprém megye turista- és ifjúsági szálláshelyein 2000-ben összesen 70051 látogatót regisztráltak. 1995. évvel nem lehet összehasonlítani a 2000. évi eredményeket, mert 1995-re vonatkozóan nem minden település rendelkezik adatokkal. 2000-ben a legnagyobb vendégforgalmat 41958 vendéggel Zánkán regisztrálták. Emellett jelentős vendégforgalma volt a veszprémi és csopaki turista-, ifjúsági szálláshelyeknek. A megye turista és ifjúsági szálláshelyein 263200 éjszakát töltöttek a látogatók, melynek 66%-át Zánkán regisztrálták.

III.6.3 Tartózkodási idő

Veszprém megyében az átlagos tartózkodási idő 2000-ben 4,25 éjszaka volt. Ez az érték szinte semmit sem változott 1995-höz képest – a változás mértéke 1 % alatti. A megyében mért átlagos tartózkodási idő magasabb az országos és a közép-dunántúli régió átlagánál, mely elsősorban annak tudható be, hogy a megyébe érkező látogatók elsősorban pihenés, kikapcsolódás céljából veszik igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az átlagos tartózkodási idő a Balaton parti településeken az átlagnál magasabb értéket mutat.

 17. ábra Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken, 1995-2000 KSH

Terület

Átlagos tartózkodási idő

1995

2000

Változás

Országos

2,88

3,09

+ 7,29 %

Közép-Dunántúli Régió

3,63

3,43

- 5,51 %

Veszprém megye

4,23

4,25

+ 0,47 %

 

III.6.4 Tartózkodási idő megyén belüli megoszlása

A tartózkodási idő szálláshelytípusok szerint eltérést mutat. Veszprém megye szállodáiban, panzióiban 2000-ben a vendégek átlagos tartózkodási ideje 3,3 éjszaka volt. Etekintetben nincs jelentős változás az 1995-ös adatokhoz képest, hiszen akkor az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. A megyén belül hosszabb, átlagosan 5-6 napos tartózkodás elsősorban a Balaton parti településekre jellemző (pl. Balatonkenese, Balatonudvari, Révfülöp, Csopak). 1995-ben a balatoni településeken kívül Ajkán és Zánkán is magasabb volt az akkori átlagnál. 2000-ben viszont Veszprémvarsányban is közel 6 vendégéjszaka volt az átlagos tartózkodási idő.

Az üdülőházakban 2000-ben mért átlagos tartózkodási idő 5,5 éjszaka volt, mely kicsit (0,4 éjszakával) magasabb az 1995. évinél. Az átlagnál hosszabb ideig tartózkodtak a látogatók Balatonudvariban, Balatonalmádiban és Balatonfüreden. A települések közül Balatonfüred az egyedüli, melynél 2000-re nem esett jelentős mértékben vissza az átlagos tartózkodási idő: 7,54 volt és 7,09 lett. Balatonalmádiban ennél nagyobb visszaesés mérhető: 7,60-ról 5,41 éjszakára.

A kempingeknél ennél kedvezőbb értékek figyelhetőek meg: 1995-ben 8 éjszaka, 2000-ben pedig 7,6 éjszaka volt az átlagos tartózkodása a vendégeknek. Ez nagyjából egységes képet fest a megye kempingjeiben. Mégis kiemelhető Balatonkenese, ahol 1995-ben 10,04, 2000-ben pedig 8,76 éjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. Balatonakaliban, Balatonfüreden mindkét évben 8 éjszaka feletti volt a látogatók átlagos tartózkodása. Szintén magas értéket mutat Paloznak (8,72, illetve 7,5) és Ajka (8,81 és 6,46).

A turista és ifjúsági szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszakáról 3,8 éjszakára nőtt 2000-re. A megyén belüli értékek nem mutatnak egységes képet, nagy a szórás a települések között. A több balatoni településnél nincs összehasonlítási alap, mert az 1995. évi adatok hiányosak. Hosszabb tartózkodás figyelhető meg a Balaton parti településeken: 2000-ben Zánkán 4,1 éjszaka, Balatonfüreden 9,54 éjszaka, Balatonfüzfőn 8,71 éjszaka, továbbá Kövágóőrsön 6,34 éjszaka és Tapolcán 5,14 éjszaka.

A tartózkodási idő lényeges növekedése nem várható a turisztikai termékek fejlesztése nélkül, mert Veszprém megye jelenlegi attrakciói és termékei elsősorban rövidebb tartózkodással járnak.

 

III.6.5 Motiváció és jövedelem

Veszprém megyébe látogatók motivációjáról és jövedelmi helyzetéről nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, így információ hiányában elsősorban a terület érintettjeivel készített interjúkra és tapasztalatokra lehet támaszkodni. Másodlagos statisztikák, adatok elsősorban a Balaton Régióra vonatkoznak. Gondot jelent, hogy a balatoni adatokból nem lehet általánosítani sem, mert a Balatoni Régión kívüli területek teljesen eltérő adottságokkal és vonzerővel rendelkeznek, így az azokat felkereső látogatók motivációja is eltér a vízparti látogatóktól.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy Veszprém megye kereslete két csoportra bontható: a vízparti területeken a szabadidős, nyaraló turisták a dominánsak, míg a Balatontól távolabbi területeken a rövid tartózkodással járó átutazó- és kirándulóforgalom.

A Balaton partjánál nyaralók esetében a fő motiváció a kikapcsolódás, regenerálódás, fürdőzés, családi együttlét, míg a kiránduló forgalom esetében a természeti- (pl. Bakony) és kulturális (pl. Veszprém, népi mesterségek) értékek megtekintése, a nyugodt környezet (pl. rurális tájkép és környezet) és a nyaraló program színesítése (pl. rendezvényeken való részvétel) áll.

A motivációból következik, hogy a látogatók költése a nem Balaton-parti területek esetében alacsony, mely egyfelől a rövid tartózkodási időnek köszönhető, másfelől pedig a megvásárolható turisztikai szolgáltatások (pl. melegkonyhás vendéglátóhelyek, ajándéktárgyak) hiányának.

Legnagyobb hiányosság, hogy a megye Balaton parton kívüli területei nem jelennek meg szervezett formában, megtekintésük esetleges, kiegészítő attrakcióként szerepel.

 

III.7 A Megyei Önkormányzat szervezetei a turizmusban

 

A Megyei Önkormányzat törvényben megjelölt kötelező alapfeladatai között szerepel a turizmus, melyet az önkormányzat, illetve közgyűlése kiemelt hangsúllyal kezel. A megye turizmusának fejlesztését kiszolgáló és segítő szervezeti hátteret és szerveződéseket – azoknak meglehetősen eltérő mivoltuk miatt – célszerű két részre bontani.

A Megyei Önkormányzat – elsősorban Turisztikai Hivatala révén – kulcsszerepe, komoly érintettsége miatt külön figyelmet igényel. Ezért elsőként ennek, a (szempontunkból “belső”) szervezetnek vizsgálatára kerül sor.

A másik terület a megye kapcsolódó intézményeit, illetve azon szervezeteit fedi le, melyek a fejlesztésekben szerepet játszhatnak.

III.7.1 Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága

A bizottság elsődleges feladata a közgyűlési döntések előkészítése, illetve a közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlása.

A szempontunkból fontos átruházott hatáskörök:

A bizottság ezen kívül szervezi és ellenőrzi az egyes döntések végrehajtását is, illetve figyelemmel kíséri közalapítványai tevékenységét. Fontos feladata továbbá a bizottsági hatáskörbe utalt pénzeszközök, támogatási alapok elosztására vonatkozó javaslattétel és a felhasználás ellenőrzése.

Az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága a döntések előkészítésében játszik kulcsszerepet, illetve hangsúlyos szerepe lehet a fejlesztési irányok közötti koordinációban.

 

 

III.7.2 Megyei Turisztikai Hivatal

A Turisztikai Hivatal a megye turizmusához kapcsolódó non-profit tevékenységeket végzi el, elsősorban a turisztikai értékek megjelentetését, piacra jutását hivatott segíteni. Ennek megfelelően tevékenységére főleg a marketingmunka jellemző. Jelenlegi költségvetése és kapacitása nem engedi meg a termékfejlesztésben vagy a szervezési feladatokban való komolyabb szerepvállalást.

A marketingen belül a hivatal elsősorban a megye arculatával kapcsolatos feladatok megoldásával, kiadványok készítésével, kiállításokon való részvétellel és a veszprémi Utazás Kiállítás megszervezésével foglalkozik – eredményesen.

A Turisztikai Hivatal munkája országos szinten kiemelkedő, a szervezetet szakmai berkekben elismerik, az ország legjobban működő hivatalának tartják.

 

III.7.3 Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány

A közalapítvány a megyei közgyűlés döntésével jött létre 1992-ben. Alapvető célkitűzései a megye turisztikai értékeinek propagálását szolgáló helyi, kistérségi tevékenység és az ehhez kapcsolódó kiadványok megjelenésének támogatása, illetve a települési önkormányzatok ez irányú törekvéseinek segítése. Ennek megfelelően az alapítvány elsősorban pályázati rendszerben nyújt vissza nem térítendő támogatásokat a megye településeinek, kistérségeinek turisztikai, non-profit kiadványok készítéséhez. Az alapítvány kuratóriuma a nyertes pályázatok megvalósítását is figyelemmel kíséri.

Az alapítvány szintén a megye turisztikai marketingjében tölt be jelentős szerepet, a termékfejlesztési, szervezési feladatok ellátására nem alkalmas.

 

III.7.4 A Megyei Önkormányzat kapcsolódó bizottságai

A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése meghatározott feladat-és hatáskörök önálló gyakorlására, döntéseinek előkészítésére, valamint a döntések végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A következő állandó bizottságokkal rendelkezik:

Feladataik és hatáskörük alapján a turizmus fejlesztésébe (a már tárgyalt Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottságán kívül) az alábbiakat tartjuk leginkább bevonhatónak:

 

Kulturális, Vallásügyi és Ifjúsági Bizottság

A bizottság fő feladata a kulturális, ifjúsági és sport ügyek döntés-előkészítése, az egyházakkal való együttműködés, megyei kiadványok tervezésében való részvétel és a sportszervezési feladatok ellátásáról való gondoskodás.

A többi bizottsághoz hasonlóan rendelkezik véleménynyilvánítási jogkörrel minden olyan kérdésben, melyek a szakterületét érintik. Ellenőrzési hatáskört alapítványai felett gyakorol.

Vannak olyan, a bizottság hatáskörébe a közgyűlés által átruházott feladatai, melyek a turizmus szempontjából kiemelkedően fontosak. Ezek a következők:

A bizottság tehát rendelkezik olyan hatáskörökkel, melyek révén jelentősen befolyásolni képes a turizmus fejlődését, fejlesztését is – elsősorban a sportszervezeteken és a kulturális intézményeken keresztül.

 

Területrendezési és Kommunális Bizottság

A bizottság szakterületei a területrendezés, környezetvédelem, infrastruktúra, térségi koordináció. Ezeken a területeken döntés-előkészítő szerepet tölt be.

Szintén rendelkezik a szakterületét érintő kérdésekben véleménynyilvánító és javaslattevő jogkörrel, és ellenőrzi alapítványait.

A turizmus szempontjából fontos feladatok:

A bizottság jelentős szerepe a turizmusfejlesztésben kétségtelen; a fenti feladatok mindegyike érinti a turisztikai termékek valamelyikét, ezért a bizottság tevékenysége nem elhanyagolható, illetve a bizottság a fejlesztésben potenciális partnerként tekinthető.

III.7.5 Megyei Közművelődési Intézet

A Közművelődési Intézetet 1998-ban hozta létre a megyei önkormányzat. Az intézetet az önkormányzat tartja fenn, illetve koordinátori szerepet is betölt. Fő feladata elsősorban a különféle művészeti ágak amatőr szerveződéseinek támogatása, statisztikák készítése, részvétel a rendezvények szervezésében, illetve a megye közművelődési intézményei felett (például művelődési házak) szakmai koordináció. Ezeken felül a közművelődési intézet rendelkezik véleménynyilvánító és ajánlattevő hatáskörrel is.

A Közművelődési Intézet meglehetősen sok rendezvény szervezésében, források szerzésében és koordinálásában vett részt, ezért ezen feladatok megoldásában jártas és tapasztalt. Tekintve, hogy szakmai tanácsadó szervezetként is működik, illetve véleménynyilvánítási hatáskörét pályázati pénzek elosztásában is gyakorolhatja, a turizmus fejlesztésében nem csupán háttérszerepet, hanem aktív megvalósítási feladatokat is képes ellátni.

 

III.7.6 A Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalának irodái

 

Kulturális menedzser (Önkormányzati Iroda, Elnöki Kabinet)

A kulturális menedzser elsősorban a kulturális jellegű fejlesztések koordinálásáért felelős, illetve ellátja a nem közvetlenül intézményekhez kötődő kulturális, művészeti menedzseri teendőket. A turizmushoz is ezen a szálon kapcsolódik.

A kulturális menedzser és a Megyei Turisztikai Hivatal között jó kapcsolat áll fenn elsősorban kiadványok szerkesztésében partnerek rendszeresen. A tapasztalatok szerint a kulturális menedzser oldaláról elvi akadályai nincsenek az együttműködésnek, a kultúra turizmus általi fejlesztésének.

 

Közművelődési referens (Oktatási és Közművelődési Iroda)

A Közművelődési referens a közművelődési és a közgyűjteményi intézményrendszer vonatkozásában a fenntartói irányítás körébe tartozó döntések szakmai előkészítéséért, a döntések végrehajtásáért, illetve a végrehajtás szervezéséért és ellenőrzéséért felelős. A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságához nem tartozó múzeumok, kiállítóhelyek és egyéb közgyűjtemények, valamint a Megyei Közművelődési Intézet működésének törvényességi ellenőrzését és szakmai értékelését végzi el.

Szerepköréből adódóan képes lehet a turizmus fejlesztéséhez meglévő, de kevésbé ismert értékekre felhívni a figyelmet, illetve a partnerség kölcsönösségével a turizmus a közgyűjtemények hasznosulásának jó eszköze lehet.

 

Térségi Kapcsolatok Irodája

Az iroda tevékenysége három területre bontható: térségi kapcsolatok, területrendezés és környezetvédelem. Az egyes területekhez referensek tartoznak.

A térségi kapcsolatok referense az önkormányzatokkal, illetve ezek társulásaival való együttműködést szervezi és kapcsolatot tart fenn a gazdasági élet szereplőivel (kamarákkal, bankokkal, ipari parkokkal, stb.). Ilyen módon a kistérségi együttműködések szerveződésére lehet hatással, illetve támogatással.

A területrendezési referens turizmushoz kapcsolódó feladata csupán a műemlékvédelemmel kapcsolatos megyei feladatok elvégzése, egyébként pedig a Területrendezési és Kommunális Bizottság tevékenységét segíti szakmailag.

Az irodák szabályzatban meghatározottan kötelesek egymással együttműködni, tevékenységüket összehangolni.

III.7.7 Tourinform Irodák

A Tourinform a Veszprém Megyei Önkormányzattól független, települési önkormányzatok által működtetett non-profit feladatokat ellátó irodák, amelyek működését a Megyei Önkormányzat támogatja. Elsődleges feladatuk a látogatók felé irányuló tájékoztatás, de a helyi szolgáltatókkal, turisztikai vállalkozásokkal való kapcsolattartás is, mely kisebb településeken megvalósul, a nagyobbak esetében azonban nem zökkenőmentes.

A megyében jelenleg 14 települési iroda működik. Ez országos viszonylatban a legkiépültebb megyei hálózatot jelenti, noha az eloszlás nem egyenletes; egyes területeken sűrű, míg máshol meglehetősen hiányos a hálózat (pl. Ajka – Kristályvölgy). Kevés példa van arra, hogy a Tourinform irodák információszolgáltatási tevékenysége – például információs partnerek bevonásával – az irodán kívülre is kiterjedne.

Az irodák elhelyezkedése és nyitva tartása nem mindig megfelelő, illetve egyes településeken anyagi okok miatt kénytelenek az irodák kevésbé központi helyre költözni, mely természetesen hatékonyságvesztéssel jár. A nyitva tartás sok esetben inkább igazodik az önkormányzatok hivatali idejéhez, mint a turisták időbeosztásához. Utóbbi elsősorban az elő- és utószezonban és elsősorban a hétvégi nyitva tartás hiányával jelent problémát (főszezonban a Tourinform irodák támogatást kapnak a hosszabb nyitva tartáshoz). Az irodák alacsony hatékonysága egyébként országos problémát jelent, melynek változtatására azonban a megyén belül egyetlen szervezetnek sincsen módja.

A megyében működő Tourinform irodákkal a Megyei Turisztikai Hivatal élő és rendszeres kapcsolatot tart fenn, az egyes irodákat ellátják megyei kiadványokkal, és egy együttműködési megállapodásnak köszönhetően rendszeres tréningeket tartanak az irodákban dolgozóknak.

III.8 SWOT analízis

SWOT analízis

Erősségek

Balaton vonzereje

Kedvező földrajzi fekvés

Jó megközelíthetőség

Az ország műemlékeinek 11 százalékával egyedülállóan gazdag kulturális kínálat

A legmagasabb védettséget élvező egyedi természeti értékek

Különleges tájképi adottságok, változatos terepviszonyok

Érintetlen területek, háttértelepülések

Jó megyei szintű intézményrendszer

A Veszprémi Egyetem turisztikai képzésének köszönhetően jól felkészült, nagy számú szakember

Gyengeségek

Kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége és alacsony kihasználtsága

Kulturális és természeti értékek kevéssé hozzáférhetőek és bemutathatóak

Korszerű élménykínálat hiánya

Nem egységes minőség a szolgáltatások terén

Az északi területeken a turisztikai infrastruktúra hiánya

Árak-szolgáltatások aránya nem minden esetben megfelelő

Nyelvtudás nem általános

Korszerű együttműködési formák ismeretének és tapasztalatának hiánya

Lehetőségek

Élménykínálat fejlesztése

Északi területek bevonása a turizmusba

Bakony-Balaton értékeinek összekapcsolása

Mezőgazdaság és turizmus összekapcsolása

Termékmenedzsment fejlesztése

Non-profit és profit-orientált marketing összekapcsolása

Települések-vállalkozók együttműködése

Veszélyek

Tervezési szintek összhangjának hiánya (régió-megye-kistérség)

Összefogás, együttműködés fejlődésének elmaradása

Érdekellentétek

Forráshiány

Negatív környezeti hatások növekedése

Turisztikai termékek “gazdátlansága”

Turisztikai értékek kihasználatlansága

Háttérterületek kiszorulása, lemaradása

 

IV. veszprém megye önkormányzatának jövőbeni turisztikai Stratégiája

IV.1 Szegmentáció

IV.1.1 Vakációs turizmus

A szegmentáció szempontjai

A vakációs turizmus termékei esetében két szempont szerint szegmentálhatjuk a keresletet: a potenciális látogatók elérhetősége és a családi életciklus alapján. Az elérhetőség alapján kialakított kategóriák:

A családi életciklus alapján kialakított kategóriák:

A szegmensek sajátosságai

A fenti szempontok figyelembe vételével 12 szegmens alakul ki. Ezek közül a következőkben röviden bemutatjuk a Veszprém Megyei Önkormányzat számára kiemelésre javasolt vakációs turisztikai termékek – aktív, örökség, rurális – szempontjából jelentős szegmenseknek a megyei turizmus marketing tervezéséhez fontos sajátosságait.

 

A szegmensek rangsorolása

A szegmensek mindegyike a jövőben tartósan fennmarad és – a rurális turizmus iránti kereslet szempontjából – mindenhol növekedésre számíthatunk. A versenyképesség, a kezelhetőség és az elérhetőség szempontjait is figyelembe véve a szegmenseket összefoglalóan a következő séma szerint rangsorolhatjuk:

18. ábra Vakációs turizmus szegmenseinek rangsorolása

 

Balatonnál nyaralók

Belföldi vendégek

Külföldi vendégek

Iskolás gyerekek

nem javasolt

rövid távon

hosszú távon

Önálló fiatalok

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek (családok) gyerekkel

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek gyerek nélkül

rövid távon

közép távon

hosszú távon

 

Az egyes termékek esetében előfordul egy-egy szegmensnek a fenti, összesített időzítésnél későbbi megcélzása, vagy teljes mellőzése is.

IV.1.2 Üzleti turizmus – találkozók és konferenciák

A szegmentáció szempontjai

A kereslet szegmentációját két dimenzió alapján végezhetjük: a termék jellege és a szóba jöhető helyszínek alapján.

A termék jellege szerint megkülönböztethetjük az alábbi fő csoportokat:

Veszprém megyében potenciálisan jó néhány helyszín kapcsolódhat be a találkozók és konferenciák piaci kínálatának kialakításába. Ezek az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:

 

A szegmensek sajátosságai

Jellemzően ide sorolhatóak a kisebb létszámú (maximum 100 fős rendezvények) szakmai találkozók. A szakmai találkozók helyszínéről minden esetben a munkáltató, a munkahely dönt az összejövetelt megelőző 1-6 hónapban. A találkozók időtartama 1-5 napig terjed. A vállalatok többsége – főleg a visszatérő cég – közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, utazásszervezőn, utazási irodán keresztüli kapcsolatfelvétel kevésbé jellemző.

Találkozók (továbbképzések, tréningek, üzleti megbeszélések) termék potenciális helyszínek szerinti sajátosságai:

 

Jellemzően ide sorolhatóak a nagyobb létszámú (általában 50-500 fős) rendezvények. A konferenciák, kongresszusok helyszínéről minden esetben a szakmai-, tudományos szervezet dönt a rendezvényt megelőző 3-24 hónapban. A rendezvények időtartama 2-5 napig terjed. A szakmai szervezetek vagy közvetlenül veszik fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, vagy konferenciaszervezőket, oktatási intézményeket vesznek igénybe a rendezvény szervezéséhez, lebonyolításához.

Konferenciák és kisebb kongresszusok termék potenciális helyszínek szerinti sajátosságai:

 

A szegmensek rangsorolása

A versenyképesség, a kezelhetőség és az elérhetőség szempontjait is figyelembe véve a szegmenseket összefoglalóan a következő séma szerint rangsorolhatjuk:

19. ábra Konferenciák és találkozók szegmenseinek rangsorolása

 

Szakmai találkozók

Konferenciák és kongresszusok

Balaton-part

rövid távon

középtávon

Sokszínű városok

rövid távon

hosszú távon

Hagyományos kistelepülések

rövid távon

középtávon

“Rejtett” helyek

rövid távon

nem javasolt

 

 

IV.2 Piaci célok

IV.2.1 Rövidtávon elérendő piaci eredmények (2004 .évi szezonra)

IV.2.2 Középtávon elérendő piaci eredmények (2004-2006)

Rövidtávon megjelölt célok

 

Elérendő új célok

 

 

IV.2.3 Hosszú távon elérendő piaci eredmények (2007-2010)

 

Rövid- és középtávon megjelölt célok

 

Elérendő új célok

 

IV.3 Termékfejlesztés

A kiválasztott és következőkben kifejtett turisztikai termékek nem képviselik a Veszprém megye előtt álló összes lehetséges fejlesztési irányt. Azokat a termékeket helyeztük előtérbe, melyek fejlesztése

Mindez nem zárja ki, hogy a közép vagy hosszú távon változó környezetben más turisztikai termékek is fejlesztésre kerüljenek.

 

IV.3.1 Örökség turizmus

Turisztikai élmény

Az örökség turizmus alapja minden természeti és ember által a múltban alkotott – történelmi, kulturális, népi hagyomány stb. – attrakció. Szűkebb értelemben örökségnek tekintjük azokat az értékeket, melyek nem vagy nem tökéletesen reprodukálhatóak, a maguk nemében jelentősek, egyediek. Az örökségturizmus ennek a tiszteletén alapuló és megismerését célzó turisztikai forma.

Az örökség termék a népi kultúrától a művészeti fesztiválokon keresztül az épített környezetig terjed: az attrakciók körébe soroljuk a történelmi városokat, nemesi kúriákat, vallási műemlékeket (zarándokhelyek, templomok stb.), művészeti alkotásokat, népi hagyományokat és mesterségeket, valamint a természeti örökségeket, ritkaságokat (pl. nemzeti park értékeit).

Veszprém megye esetében – történelmi városaival, egyházi értékeivel, védett természeti területeivel - az örökség turisztikai termék a megye legfontosabb, legnagyobb jelentőségű attrakcióit tartalmazza, a megye turisztikai arculatát jelentős részben meghatározza. Hosszabb távon az örökség termék a résztvevők érdeklődésének és korosztályának megfelelően diverzifikálható. Lehetséges témák többek között a “kézzel fogható történelem”, “építészeti remekek”, “vallási helyszínek”, “barokk értékek” “érintetlen természet”.

Mindemellett az örökség turizmus összekapcsolható a rurális turizmussal is, hiszen a nagyobb jelentőségű örökség jellegű attrakciók egyben az egyes kistérségek, turisztikai mikrorégiók központi elemei is.

Feladatok rövidtávon (2004. évi szezonra)

Feladatok középtávon (2004-2006)

 

 

Feladatok hosszú távon (2007-2010)

Területek Veszprém megyén belül

Az örökség termékre kulturális és természeti örökségeket egyaránt érintő útvonal javaslat fogalmazódott meg, mely igény esetén Veszprém megyén kívüli területek bekapcsolódását is lehetővé teszi. Az alábbi javaslat csak az útvonal legfontosabb attrakcióit emeli ki.

“A” Csesznek – Bakonybél – Zirc – Veszprém – Herend – Nagyvázsony – Tihany

“B” Pápa – Somló és Devecser – Sümeg – Tapolca – Badacsony – Szigliget

Szegmensek

20. ábra Örökség turizmus szegmenseinek rangsorolása

 

Balatonnál nyaralók

Belföldi vendégek

Külföldi vendégek

Iskolás gyerekek

nem javasolt

rövid távon

hosszú távon

Önálló fiatalok

nem javasolt

nem javasolt

nem javasolt

Felnőttek (családok) gyerekkel

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek gyerek nélkül

rövid távon

közép távon

hosszú távon

 

IV.3.2 Rurális turizmus

Turisztikai élmény

A rurális turizmus olyan turisztikai termék, mely a vidéki területek életformájának bemutatására, valamint más helyi vonzerőkre és szolgáltatásokra épül. A turisták számára autentikus egyedi élményt, a helyi lakosok számára pedig alternatív megélhetési lehetőséget és a helyi természeti és kulturális környezet megőrzését biztosítja.

A rurális turizmusban résztvevők olyan természeti, vidéki környezetet keresnek, ahol feltöltődhetnek, új ismereteket, élményeket szerezhetnek és kipróbálhatják a vidéki környezet kínálta rekreációs- és szabadidős lehetőségeket. Az érdeklődés középpontjában elsősorban a helyi életforma, gazdálkodási mód és a népi kultúra, a néprajz kerül. A vidéki életmód különböző területeit – pl. népszokásokat, gazdálkodási módokat, gasztronómiát, fűszer- és bortermelést – bemutató programok mellett a turisztikai élmény részét képezik a természeti környezetben, szabadban végezhető szabadidős tevékenységek (outdoor). A rurális turizmus több generáció számára egyaránt érdeklődésre tarthat számot.

Feladatok rövidtávon (2004. évi szezonra)

Feladatok középtávon (2004-2006)

Feladatok hosszú távon (2007-2010)

 

Területek Veszprém megyén belül

Rurális turizmusra a közvetlen Balaton part erősen városias jellegű területein kívül Veszprém megye egész területe – így a part közvetlen közelében fekvő mezőgazdasági területek, borvidékek is – alkalmas. A rurális turizmus fejlődésében meghatározó a kistérségi kezdeményezés, a Megyei Önkormányzat és intézményei ezek fejlődését – elsősorban a területfejlesztés és a turisztikai marketing eszközeivel történő támogatásával – segíthetik, a fejlesztések indítását, koordinálását nem tudja/tudják felvállalni. A koncepció készítésének időszakában megfogalmazott és kisebb részben már megvalósuló kezdeményezések alapján kiemelt területként kezelendő a Bakony, a Balaton-felvidék, a megye borvidékei és a Pápa környéki önkormányzatok.

Szegmensek

21. ábra Rurális turizmus szegmenseinek rangsorolása

 

Balatonnál nyaralók

Belföldi vendégek

Külföldi vendégek

Iskolás gyerekek

nem javasolt

nem javasolt

nem javasolt

Önálló fiatalok

nem javasolt

hosszú távon

nem javasolt

Felnőttek (családok) gyerekkel

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek gyerek nélkül

rövid távon

közép távon

hosszú távon

 

IV.3.3 Aktív turizmus

Turisztikai élmény

Az aktív turizmus az üdülés “élménydús” típusa, mely a látogatói igényeknek és preferenciáknak megfelelő kikapcsolódást és a hétköznapokhoz képest új élményeket nyújt. Az üdülés nem egy szűken vett terméket, hanem egy termékcsoportot jelöl. Aktív turizmus keretében sporttevékenységek, pl. kerékpározás, lovaglás, természetjárás, horgászat, vitorlázás, szörfözés, triatlon végezhetőek, melyek egyrészt a nyaralást színesítik, másrészt viszont célcsoporttól függően elsődleges attrakciót is jelenthetnek. Általában a konkrét fogadóterület adottságainak megfelelő sport- és szabadidős tevékenységeknek keveréke képezi az aktív terméket, önálló vonzerőként és egyedüli tevékenységként csak néhány esetben jelennek meg (pl. vitorlázás, kerékpározás).

Az aktív termék esetében az attrakció részben természeti értékekre épül, legfontosabbak a tájképi adottságok (pl. Balaton, Bakony), a klíma, a víz, az egyedi természeti értékek, melyek a tevékenységek környezetét biztosítják. Jelentős emellett a szabadidős tevékenységek alapjául szolgáló infrastruktúra (pl. kerékpár-, túra- és lovasútvonal hálózat, információs hálózatok), illetve az erre épülő szolgáltatások (pl. sporteszköz-tárolás, szerviz) megléte.

Feladatok rövidtávon (2004. évi szezonra)

Feladatok középtávon (2004-2006)

Feladatok hosszú távon (2007-2010)

Területek Veszprém megyén belül

Földrajzi adottságok tekintetében Veszprém megye egész területe alkalmas az aktív termék megvalósítására, de az infrastrukturális feltételek megléte lehatárolja a lehetőségeket. Infrastruktúra kiépítettsége miatt elsősorban a Balaton-part és a vízparttól 15-20 km-es sávba eső területek, valamint a gyógy- és wellness turisztikai fejlesztések nyomán Pápa és Tapolca, másodsorban pedig a Bakony tekinthető a termék lehetséges helyszínének. A rurális turizmushoz kapcsolódva másodlagos kínálati elemként az aktív turizmus bármelyik kistérségben fejleszthető (pl. gyalogtúrák, mountain bike, stb.).

Szegmensek

22. ábra Aktív turizmus szegmenseinek rangsorolása

 

Balatonnál nyaralók

Belföldi vendégek

Külföldi vendégek

Iskolás gyerekek

nem javasolt

nem javasolt

nem javasolt

Önálló fiatalok

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek (családok) gyerekkel

rövid távon

közép távon

hosszú távon

Felnőttek gyerek nélkül

rövid távon

közép távon

hosszú távon

 

IV.3.4 Konferenciák és találkozók

Turisztikai élmény

A találkozók és konferenciák termék egy meghatározott időben, térben és körben zajló eseményhez kötődnek. A termék azokat a szolgáltatásokat és tevékenységeket foglalja magában, amelyek a résztvevők utazásával és a rendezvény színhelyén való tartózkodással függnek össze.

A találkozókon, konferenciákon résztvevők különleges, nyugodt környezetet keresnek, ahol semmi sem zavarja meg az utazásuk célját: az ismeretszerzést és a szakmai kapcsolatápolást, együttlétet. A termék keretében szakmai találkozókra, szemináriumokra, továbbképzésekre, üzleti megbeszélésekre, incentive hétvégékre kerülhet sor. Konferenciák esetében kis, illetve közepes méretűekre gondolunk, amelyek nem igényelnek nagy befogadóképességű termeket és nehezen, illetve magas térítés ellenében kielégíthető speciális igényeket.

A találkozók, konferenciák turisztikai élménye az ülés, az összejövetel témája, valamint a szakmai kapcsolatépítés és társas együttlét. Mindemellett fontos szerepet játszik az a környezet, helyszín, amely az összejövetelnek otthont ad.

Feladatok rövidtávon (2004. évi szezonra)

Feladatok középtávon (2004-2006)

Feladatok hosszú távon (2007-2010)

 

Területek Veszprém megyén belül

A találkozókra, konferenciákra a megye több települése is alkalmas. A lehetséges helyszínek körét a rendelkezésre álló szálláshely és a szolgáltatási-infrastruktúra határozza meg. Így a találkozókra, konferenciákra alkalmasak a Balaton-parti települések, nagyobb városok (Veszprém, Pápa), kistelepülések (pl. Tapolca, Sümeg) illetve a városi környezettől távollévő helyszínek (pl. Bakonybél). A kiválasztott helyszín fekvése és adottságai meghatározza a szabadidős programlehetőségek körét.

 

Szegmensek

23. ábra Konferenciák és találkozók szegmenseinek rangsorolása

 

Szakmai találkozók

Konferenciák és kongresszusok

Balaton-part

rövid távon

középtávon

Sokszínű városok

rövid távon

hosszú távon

Hagyományos kistelepülések

rövid távon

középtávon

“Rejtett” helyek

rövid távon

nem javasolt

 

 

 

IV.4 Szervezetfejlesztés

A megyében működő különféle intézmények és szervezetek összességére jellemző az elszigeteltség, a “saját harcok vívása”. A sikeres térségi fejlesztési modellek ugyanakkor Nyugat-Európában – és hazánkban is – az egy-egy gazdasági területen érintett különféle – profitorientált és non-profit – szereplők együttműködésére épülnek. A turizmus esetében a közös fellépés, ha lehet, más területeknél is fontosabb, hiszen a látogató soha nem egy turisztikai attrakció meglátogatásában vagy egy szolgáltatás igénybe vételében érdekelt, hanem mindezeket együttesen tartalmazó komplex turisztikai termékben. Különösen nagy beruházásoktól eltekintve a szereplők egymásra vannak utalva, mely hazánk vidéki területeire kiemelten jellemző. A különféle szereplők közötti együttműködés alapja a kompetenciák világos körülhatárolása és az együttműködésnek teret adó szervezet kialakítása.

 

IV.4.1 A turizmusban érintett szereplők feladatai

A turizmus fejlesztése három, viszonylag homogén tevékenység-típus együttműködését jelenti.

24. ábra Szereplők közötti feladatmegosztás a turizmusban

 

 

A turisztikai termék akkor lesz teljes, megalapozott és piacképes, ha mind a fejlesztés, mind pedig a működtetés szakaszában egymással összhangban megvalósul mindhárom tevékenység.

 1. szint: A piacképes szolgáltatások nélkül nem valósulhat meg vendégforgalom, valamint ezen a szinten realizálódik a turizmusból származó bevétel. Ezt a tevékenységet látja el Veszprém megye vállalkozásainak, turisztikai szolgáltatóinak összessége. Mindazok a szervezetek ide sorolhatóak, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintettek a turizmusban – szálláshelyek, vendéglátóegységek éppúgy, mint például azok a kerékpáros szervizek, melyek kerékpáros turistákat is kiszolgálnak és azok az önkormányzatok vagy önkormányzati szervezetek, amelyek a turisztikai kínálatot rendezvények szervezésével gazdagítják.

Szereplők:

2. szint: Az elszigetelt szolgáltatások önmagukban a turizmus piacán nem versenyképesek. Amit a látogatók keresnek, az a turisztikai élmény – a kikapcsolódás, a szórakozás, a különlegesség – amit turisztikai attrakciók megtekintése és szolgáltatások együttes elfogyasztása révén érhetnek el. Szükség van tehát arra, hogy a szolgáltatások rendelkezzenek bizonyos közös sajátosságokkal, egytől egyig hozzájáruljanak a keresett turisztikai élményhez és erre építve ezt közösen, egy turisztikai termék rendszerébe foglalva jelenítsék meg a piacon. A termékké szervezés feladata mindenhol az attrakciók tulajdonosainak és üzemeltetőinek, valamint a turisztikai szolgáltatók által létrehozott területi elvű szervezeteknek a feladata (a kevés sikeres hazai kezdeményezés között a Villány-Siklósi Borút Egyesület tevékenysége emelhető ki). Optimális esetben a termék piacra vitele már utazásszervező vállalkozások tevékenységi körébe tartozik, Magyarországon azonban ez a tevékenység a mai körülmények között ritkán rentábilis, így ezt a feladatot a fogadóterületek szervezeteinek kell felvállalnia.

Szereplők:

3. szint: A szolgáltatások, illetve az ezekből szervezett turisztikai termékek értékesítésének előfeltétele, hogy a látogatók Veszprém megyét a lehetséges úti célok között számon tartsák. Ennek érdekében szükség van Veszprém megye általános és egységes megjelenítésére a turizmus piacán. Ez a kommunikáció a 2. szinten megszervezett turisztikai termékekre épül, de azokat nem egyenként, hanem a megye értékeit összességükben közvetíti és mint ilyen, kizárólag non-profit jelleggel valósítható meg. Elsődlegesen Turisztikai Hivatala útján Veszprém Megye Önkormányzata látja el ezt a feladatot, de a megyében (is) működő szervezetek is szerepet játszanak benne:

A Turisztikai Hivatal hatékonyságát javítja, ha egyes akciók kivitelezésében ezekkel a szervezetekkel a korábbi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is együttműködik.

Veszprém megye turizmusának jövője legnagyobb mértékben attól függ, hogy létrejön-e az egyes termékek fejlesztésében és értékesítésében érdekelt szereplők összefogása és az ennek keretet biztosító szervezeti háttér. A turizmus fejlesztéséhez tehát olyan szervezetekre és szervezeti rendszerre van szükség, mely képes az egyéni érdekeket és célokat integrálni és az így megalapozott közös fellépés révén az elszigetelt egyéni akcióknál jelentősebb eredményeket elérni.

 

IV.4.2 Veszprém megye létező turisztikai szervezeti rendszerének felhasználása

Veszprém megye az országban egyedülálló helyzetben van a turisztikai szervezeti rendszer kiépítettségét és integráltságát tekintve. A Megyei Önkormányzat

Összességében tehát megállapítható, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat a 90-es években a megváltozott feltételekhez nem csak sikeresen alakította hozzá turisztikai szervezeti struktúráját, hanem jelentősen ki is bővítette azt. Mindezek eredményeként a szervezeti struktúra fejlesztésében eddig követett irány ma már közel elérte határait. Az új évezredben olyan új kihívások jelentek meg, melyek a szervezeti rendszer fejlesztésében – az eddig elért eredmények megtartása mellett – új prioritások figyelembe vételét is igénylik. Ennek három legfontosabb eleme a következő:

A fenti elvek alkalmazása a gyakorlatban a következőkben érinti a Megyei Önkormányzat bizottságait, intézményeit, illetve az általa támogatott külső szervezetek tevékenységét, feladatkörét:

 

IV.4.3 Termékfejlesztést segítő együttműködések létrehozása

 

Örökség turizmus

25. ábra Örökség turizmus szereplői közötti feladatmegosztás

 

 

A Veszprém megye legnagyobb jelentőségű, örökség jellegű turisztikai attrakcióit egységes keretbe foglaló örökség turisztikai termék olyan megyei szintű együttműködés kialakítását igényli, mely biztosítja az egységes elvek szerinti fejlesztést és a közös marketing tevékenységet. Ennek a terméknek a kialakítása azt feltételezi, hogy a kulturális értékek a turizmus piacán is egységes keretben jelennek meg.

Az együttműködés a termékfejlesztés és a marketing több intézkedése esetében elengedhetetlen, így az

esetében, valamint

Tekintettel arra, hogy a termék földrajzilag a teljes megyére kiterjedő összefogást igényel, ugyanakkor a kiemelkedő attrakciók korlátozott száma miatt más fejlesztésre szánt termékekhez képest itt viszonylag kevesebb szereplő együttműködésére van szükség, a termékfejlesztés és a marketing koordinációját célszerű a MÖK megfelelő intézményeire bízni.

A termék kialakítása érdekében folyamatosan biztosítani kell a következő szereplők bevonását:

Az együttműködés alapjául formális, non-profit szervezet létrehozása célszerű (egyesületi vagy non-profit szervezet formájában), amely biztosíthatja az együttműködés, a kommunikáció és a koordináció napi szervezési feladatainak megoldását, a munka folytonosságát és egyben a források felkutatását is.

Javaslat a MÖK számára: Turisztikai és kulturális intézményein keresztül vállalja fel az örökség turizmus fejlesztésének szakmai támogatását és a formális szervezet létrehozásának kezdeményezését, valamint területfejlesztési és turisztikai forrásaiból nyújtson támogatást a program megvalósításához.

 

Rurális turizmus

26. ábra Rurális turizmus szereplői közötti feladatmegosztás

 

 

A rurális turizmus megvalósulhat statisztikai kistérségi vagy ettől eltérő, önkéntes társuláson alapuló funkcionális turisztikai mikrorégiós területi egységekben. A termékre minden esetben jellemző az alulról történő kezdeményezés és a helyi koordináció. A Megyei Önkormányzat jelenleg az ilyen kezdeményezések koordinálásához nem rendelkezik megfelelő apparátussal, illetve anyagi eszközökkel, feladata elsősorban a helyi rurális turizmus fejlesztési programok felkarolása és támogatása azzal, hogy a kialakított termékeket a megyei turizmusmarketingben megjeleníti, piacra jutásukat segíti. Ezen általános elv megfogalmazása mellett le kell szögezni, hogy a fejlődést gyorsíthatja – és ezzel a jövőbeni hazai és EU agrár- és vidékfejlesztési támogatások megszerzésének esélyét jelentősen javíthatja – egy, kezdeményezése és eredményei alapján kiemelt térségben a termékfejlesztés támogatása.

Javaslat a MÖK számára: A Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatalán keresztül, annak alaptevékenységéhez illeszkedve, valamint a Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány eszközeinek felhasználásával egyfajta ernyőszervezetként segítse a rurális turizmus-fejlesztések piacra jutását, folytatva, továbbfejlesztve az eddigi gyakorlatot. Ennek előfeltétele az egyes kistérségekben a rurális turizmus termékfejlesztés elindulása, piacképes turisztikai termék kialakulása.

Javaslat a MÖK számára: A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és turisztikai forrásaiból támogasson egy kiemelt térségi kezdeményezést “mintaterületként” annak érdekében, hogy azok később példaként szolgáljanak. A kiválasztásnál a döntő szempont a koncepcióban a rurális turizmus fejlesztésénél megadottak alapján saját kistérségi fejlesztési program elkészítése és a megvalósítás megkezdése.

A kistérségekben rurális turizmusfejlesztéssel foglalkozó szervezeteknek a következő területeken kell a térségi szereplők együttműködését elérni:

valamint

A térségi fejlesztés koordinációját olyan szervezet láthatja el, mely az adott térségben a rurális turizmusban érintett szereplők számára elfogadott, hiteles, továbbá amelyik képes a termékfejlesztéssel és termékmenedzsmenttel kapcsolatos napi feladatokat ellátni. A fejlesztéssel foglalkozó szervezetek esetében mellőzni kell az olyan helyszínek támogatását, ahol egymástól függetlenül és együttműködés nélkül több szervezet igyekszik azonos célt elérni.

A termékfejlesztéssel és a termékmenedzsmenttel foglalkozó szervezetnek a következő szereplők közötti kommunikációt és kooperációt kell elérnie:

 

A kistérségi együttműködés alapjául mind önkormányzati, mind pedig vállalkozói kezdeményezésű non-profit szervezetek létrehozása megfelel (mindkettőre van példa a megyében).

Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatalon keresztül a térségek közötti koordináció jellegű tanácsadással és az elkészült turisztikai termékek piacra vitelének támogatásával segítse a rurális turizmus fejlesztésével foglalkozó szervezetek munkáját, amennyiben azok tevékenysége megfelel a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési programnak.

 

Aktív turizmus

27. ábra Aktív turizmus szereplői közötti feladatmegosztás

 

 

Az aktív turizmus esetében a fejlesztéseket koordináló szervezetek nem területi, hanem tevékenységi (pl. sportági) alapon szerveződhetnek. A kerékpáros, a vitorlás, a lovas turizmus területén már a korábbiakban is történtek összefogási, termékfejlesztési kezdeményezések, az egészség- és wellness turizmus esetében pedig a jelenleg zajló fejlesztések (Balaton-part több pontja, Tapolca, Pápa) indíthatnak el ilyen kezdeményezéseket. Ezek közül néhány megerősödésére és kiemelkedésére a jövőben elsősorban sikeres projektek megvalósítása kapcsán lehet számítani. Sem a Megyei Önkormányzat, sem más államigazgatási szervezet nem helyettesítheti az aktív turizmusban érintett szolgáltatók és szervezők felismerését, hogy az összefogásban résztvevők mind a források megszerzésében, mind pedig a piaci eredményekben jobb eredményeket érhetnek el, mint a kimaradók. A Megyei Önkormányzat feladata ennek megfelelően az egységes megyei aktív turisztikai kínálat megjelenítése – ezzel pedig a Balaton, mint a hagyományos üdülési terület újrapozícionálása és új, fiatal célcsoportok megnyerése. Mindez a Veszprém megyében elinduló, vagy ott is megjelenő kezdeményezések, projektek piacra jutását egységes keretben támogatja.

Javaslat a MÖK számára: A Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatalának marketing tevékenységével, valamint Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány eszközeinek felhasználásával vegyen részt aktív turizmus projektekben, segítve piacra jutásukat.

A megyében – illetve tágabban az érintett Közép-Dunántúli és Balaton Régiókban – az aktív turizmus fejlesztésével foglalkozó szervezeteknek, illetve projekteknek a következő területeken kell az érintett szereplők együttműködését elérni:

A szervezetek, illetve projektek közötti együttműködés területei:

Az aktív turizmust integráló szervezetek, illetve az aktív turizmus megyei szintű koordinációját segítő fórum a következő típusú szervezetek részvételét feltételezi:

Javaslat a MÖK számára: Turisztikai Hivatalán keresztül kezdeményezze az aktív turizmus különböző területein végrehajtott fejlesztések, elinduló projektek közötti marketing-együttműködést. Erre elsősorban nem formális szervezet létrehozásával, hanem egy konzultatív fórum biztosításával, az adott évi marketing akciók összehangolásával lehet sort keríteni.

Találkozók és konferenciák

28. ábra Találkozók és konferenciák szereplői közötti feladatmegosztáss

 

 

A találkozók és konferenciák sajátossága, hogy – a vakációs turizmus termékeivel szemben – létezik olyan szervező (mely lehet rendezvényszervező vállalkozás, de a konferencia vagy találkozó helyszínéül szolgáló szálláshely is), mely az összes igénybe vett szolgáltatást koordinálja, leszervezi, az azonos minőségi színvonalat megköveteli és betartatja. Együttműködés-fejlesztés ezért ebben az esetben a teljes megye vonatkozásában, a már ma is létező kínálat, illetve a jövőbeni fejlesztések piacra juttatása terén szükséges. Ennek megfelelően ebben az esetben sem valamilyen formális, a kínálatfejlesztést és a marketinget integráló szervezetre van szükség, hanem olyan közös akciókra és projektekre, melyek Veszprém megyét, mint konferenciák és találkozók lehetséges és optimális helyszínét az üzleti turizmus piacán megjelenítik.

A Veszprém megyei konferencia és találkozó helyszínek piacra jutását segítő együttműködésnek a következő területeken kell a résztvevő szolgáltatók közös fellépését elérni:

valamint

Az együttműködés a konferenciák és találkozók megrendezésére alkalmas helyszínek közötti kommunikációt és kooperációt mozdítja elő (ide értve a megfelelő teremkapacitással rendelkező szálláshelyeket és önkormányzati létesítményeket is).

Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatalon keresztül kezdeményezze a “konferencia és találkozó” kínálat egységes piacra vitelét segítő együttműködés, rendszeres fórum létrehozását.

 

IV.5 Alkalmazandó marketingeszközök

IV.5.1 Csomag-összeállítás

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, de a jövőben szélesebb piaci kört bevonva folytatni, továbbra is cél a konkrét, a látogatók számára a vásárlást, fogyasztást megkönnyítő ajánlatok összeállítását.

 

Rövidtávon (2004. évi szezonra)

  • Balaton-parton nyaralók számára kirándulási ajánlatok összeállítása
    • Egy- és félnapos kirándulás-javaslatok összeállítása a megye egyénileg is látogatható településeinek, turisztikai attrakcióinak bekapcsolásával

    Javaslat a MÖK számára: A megye turizmusban érintett szereplőitől – turisztikai szolgáltatóitól, kistérségi szervezeteitől, turisztikai és kulturális egyesületeitől és Tourinform irodáitól – megvalósítható ajánlatok kialakításának ösztönzése.

    • Szervezett kirándulásként új, Veszprém megye turisztikai kínálatára épülő csomagajánlatok kidolgozása

    Javaslat a MÖK számára: Workshop vagy közös képzési-fejlesztési program keretében a Balaton-parton működő programszervező irodák, valamint a Veszprém megyében található turisztikai attrakciók tulajdonosainak-üzemeltetőinek és turisztikai szolgáltatóinak részvételével a kapcsolódási pontok, együttműködési lehetőségek áttekintésére, a kapcsolatfelvétel ösztönzésére.

  • Osztálykirándulás és táborozási csomagajánlatok kialakítása Veszprém megye turisztikai kínálatának konkrét, megvalósítható formába öntésével. A tematikus csomagajánlatok a következő témákat ölelik fel: iskolai oktatási anyag megtapasztalása, természetismeret, kultúra-hagyományok, sport-kikapcsolódás.

Javaslat a MÖK számára: Workshop vagy közös képzési-fejlesztési program keretében a Tourinform irodák, kistérségi együttműködések, turisztikai és kulturális egyesületek, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, az egyházak és a megyében működő múzeumok, kiállítóhelyek bevonása az osztálykirándulás és táborozási program kialakításába, csomagajánlatok kidolgozásának kezdeményezése, bekérése.

  • Egyénileg igénybe vehető kerékpáros túraajánlatok kialakítása
    • Egy- és félnapos kirándulással a Balaton-partról kerékpárral elérhető attrakciókat bekapcsoló túrajavaslatok készítése
    • Veszprém megyében megvalósítható többnapos kerékpártúra javaslatok

Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatal az érintett attrakciók tulajdonosait-üzemeltetőit, kerékpáros egyesületeket, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot és a kerékpáros turizmusban érintett más szereplőket bevonva bővítse ki a célzott kommunikációt megalapozó túrajavaslatokat.

 

Középtávon (2004-2006)

  • Csomagok kialakítása a belföldi piac számára
    • Örökség turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása

    Javaslat a MÖK számára: Az örökség turizmus fejlesztésére létrehozandó szervezeten keresztül – ennek megfelelően a termékfejlesztési együttműködés résztvevőinek, valamint a turisztikai szolgáltatóknak a bevonásával közös, egyhetes nyaralás és hétvégi kirándulás csomagajánlatok, túrajavaslatok összeállítása

    • Rurális turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása

    Javaslat a MÖK számára: a rurális termék kialakításában érintett szereplőktől - kistérségek, települési önkormányzatok, turisztikai egyesületek – megvalósítható ajánlatok, túrajavaslatok bekérése

    • Aktív turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása

    Javaslat a MÖK számára: az aktív turisztikai termék kínálatát megalapozó turisztikai szolgáltatóktól ajánlatok bekérése, közös ajánlatok kidolgozásának támogatása

 

Hosszú távon (2007-2010)

  • Örökség, rurális és aktív turizmus csomagajánlatok (túrajavaslatok) kialakítása a kijelölt külföldi szegmensek számára

Javaslat a MÖK számára: Az egyes termékek kialakításában érintett szereplőktől - kistérségektől, települési önkormányzatoktól, turisztikai egyesületektől, turisztikai szolgáltatóktól – külföldi látogatók érdeklődésére is számot tartó ajánlatok, túrajavaslatok bekérése, illetve a korábban kialakított csomagok nyelvi mutációinak bővítése.

 

IV.5.2 Értékesítés

Az értékesítés-fejlesztésének célja az, hogy Veszprém megye turisztikai termékei iránt érdeklődők számára a megvalósítható, finanszírozható alternatívák közül a látogatók számára a szolgáltatások és szolgáltatás-csomagok lehető legkényelmesebb és egyben más területekkel versenyképes vásárlási, foglalási lehetőségét biztosítsa.

Rövidtávon (2004. évi szezonra)

  • A legfontosabb feladat rövidtávon minden termék esetében az attrakciók és szolgáltatások hozzáférhetőségének és foglalhatóságának biztosítása, hiszen csak ebben az esetben kelhetnek útra biztonsággal az érdeklődő látogatók: abban a tudatban, hogy a prospektusban kiválasztott terület attrakciói nincsenek zárva, látogathatóak, a szükséges szolgáltatások valóban igénybe vehetőek.
    • A termékfejlesztési folyamat részeként minden termék esetében definiálni és hatékonyan kommunikálni kell legalább egy olyan központi kapcsolatfelvételi pontot, ahol az érdeklődők minden szükséges szolgáltatást, illetve (a termékfejlesztési folyamattal összhangban bővülő) komplex szolgáltatás-csomagokat lefoglalhatnak (és ezzel összhangban minden, az utazásra motiváló és az utazáshoz szükséges információt képesek megadni).

      Javaslat a MÖK számára: A Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatalán keresztül lépjen fel kezdeményezőként partnereinél. A tematikus kiadványokon és az Internet oldalon jelentős terjedelemben foglalkozzanak a konkrét túrajavaslatokkal és ezek foglalási lehetőségeivel. A kiadványok elkészítésének és vásári megjelenítésének előfeltétele legyen – ezzel összhangban – a foglalási lehetőség biztosítása. A MÖK által társfinanszírozott Tourinform irodák esetében a kapcsolatfelvételi lehetőség biztosítása legyen a megyei támogatás egyik feltétele.

      Javaslat a MÖK számára: Turisztikai Hivatalán keresztül megyei és regionális területfejlesztési források megpályázásával kezdeményezze a jelenleg elsősorban információnyújtással foglalkozó szervezetek bázisán a szolgáltatók bevonásával értékesítést segítő együttműködések kialakítását.

    • Szükség van kiszámítható és jól kommunikált, lehetőség szerint a vendégek időbeosztásához illeszkedő nyitvatartási időkre minden szolgáltató esetében. Ez legtöbb esetben nem azonos a hivatali időbeosztásokkal és/vagy az üzletek nyitva tartásával, hiszen a látogatók többsége az esti órákat (Balaton–partról), illetve a hétvégét (belföldi látogatók) használja ki újabb élmények szerzésére.

      Javaslat a MÖK számára: A Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatalán keresztül lépjen fel kezdeményezőként partnereinél. A MÖK által társfinanszírozott Tourinform irodák esetében a fogyasztói igényekhez igazodó nyitva tartás legyen a finanszírozás egyik feltétele.

      Javaslat a MÖK számára: A termékfejlesztési folyamat részeként Turisztikai Hivatalán keresztül kommunikálja a kistérségek felé a kiszámíthatóság, a nyitva tartás iránti igényt.

      Javaslat a MÖK számára: Kulturális intézményein keresztül kezdeményezze a kulturális attrakciók hozzáférhetőségének megváltoztatását, a nyári szezonban nyújtott esti nyitva tartások (esetleges későbbi kezdéssel vagy napközbeni szünettel) biztosítását a múzeumok, kiállítóhelyek stb. esetében.

  • A Balaton-parton nyaraló – különösen az első alkalommal itt tartózkodó - látogatók elérése és befolyásolása és Veszprém megye turisztikai kínálatának a szervezett programok piacán történő, jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az ott működő programszervezők bevonása a megyei turisztikai attrakciók és szolgáltatások értékesítésébe.

    Javaslat a MÖK számára: A Balaton Régióval együttműködve éves rendszerességgel visszatérő workshop szervezése a Balaton-parti szolgáltatók és szervezők, valamint Veszprém megye turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak tulajdonosai és üzemeltetői részvételével értékesítési együttműködések kialakítása és tapasztalatcsere céljából.

    Javaslat a MÖK számára: A Balaton Régióban kidolgozott és bevezetett “Kis- és Középvállalkozások együttműködését segítő képzés” indításának támogatása a megyén belüli termékfejlesztési és értékesítési projektek kidolgozása érdekében.

  • Osztálykirándulás ajánlatok értékesítését támogató foglalási és információs központ létrehozása

    Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatal a teljes megye vonatkozásában, illetve a területileg illetékes Tourinform irodák álljanak rendelkezésre a meghirdetett csomagajánlatokra vonatkozó megkeresések szolgáltatókhoz továbbításában.

  • Konferenciák és találkozók értékesítésének előkészítése

    Javaslat a MÖK számára: Települési intézmények országos és nemzetközi szervezeti tagságának, kapcsolatainak feltérképezése, ezek használata az értékesítésben.

 

Középtávon (2004-2006)

  • A kialakított túrajavaslatok kiajánlásának és igény szerint a szállásfoglalási lehetőségének biztosítása.

    Javaslat a MÖK számára: A területileg érintett, illetékes Tourinform irodák és más, turisztikai információszolgáltatást felvállaló térségi központok (pl. Borút egyesületek, turisztikai egyesületek, térségfejlesztési társulások), illetve az ajánlattevő szolgáltatók bevonása a csomagajánlatok kiajánlásába és a foglalások regisztrációjába, szükség esetén szolgáltatókhoz történő továbbításába.

  • Az egyéni utazóknak ajánlott csomagajánlatok belföldi szervezett értékesítését segítendő szükséges a kapcsolatfelvétel Veszprém megyét programozó utazásszervezőkkel, valamint Veszprém megye kínálta programok értékesítésébe új utazásszervezők bevonása.

    Javaslat a MÖK számára: A korábbiakban jelzett turisztikai termékek értékesítését elősegítendő a belföldön Veszprém megye turisztikai kínálata iránt érdeklődést mutató utazásszervezők bevonása egy terméktámogatási rendszerbe. Utóbbi információs anyagokkal történő ellátást, study tourokon való részvételt és a Turisztika Hivatal munkatársai közül közvetlen kontaktszemély kijelölését tartalmazhatja.

    Javaslat a MÖK számára: az értékesítési hálózat és az azt megalapozó terméktámogatási rendszer kiépítése érdekében az érintett és a lehetőség iránt érdeklődést mutató szolgáltatókkal és önkormányzatokkal együttműködés kialakítása, közös csomagajánlatok létrehozása, valamint a terméktámogatási rendszer akcióinak közös finanszírozása és közös kialakítása.

  • Konferenciák és találkozók értékesítése

    Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatal a programban részt vevő konferencia és találkozó helyszínekkel együtt vizsgálja meg az együttműködés elmélyítésének, formális szervezeti háttér kialakításával egy “kongresszusi iroda” jellegű foglalási és információs pont felállítását.

    Javaslat a MÖK számára: Szakvásárokon való részvétel, a látogatóközönség összetételének előzetes értékelése alapján

    Javaslat a MÖK számára: Közvetlen kapcsolatok fejlesztése a legfontosabb potenciális küldő szervezetekkel (nagyobb hazai vállalatok, önkormányzatok, szakmai szervezetek, stb.)

 

Hosszú távon (2007-2010)

  • A vakációs turizmus csomagajánlatainak kiajánlása a külföldi látogatók megcélzott szegmenseit elérő utazásszervezők számára

    Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatal a regionális és országos turisztikai marketing szervezetekkel, illetve ezek külképviseleteivel együttműködésben keresse a Veszprém megyét (is) programozó utazásszervezőkkel a kapcsolatot.

 

 

IV.5.3 Promóció

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatos feladat Veszprém megye általános imázs kiadványainak több nyelvi mutációban történő megjelentetése.

Rövidtávon (2004. évi szezonra)

  • A Balaton-partról kiinduló, a megye attrakcióit felkereső egyéni kirándulások és szervezett programok iránti érdeklődés bővítése érdekében kirándulási lehetőségek kommunikálása közvetlenül a Balaton-parton nyaraló látogatók felé

Javaslat a MÖK számára: A kirándulási lehetőségeket bemutató prospektus készítése, útvonaljavaslatok, attrakció leírások, nyitvatartási idők és a csak szervezetten igénybe vehető többletszolgáltatások bemutatásával.

  • A Balaton-partról kiinduló, a megye attrakcióit felkereső szervezett programok bővítése érdekében a kommunikáció fejlesztése mind az értékesítők, mind pedig közvetlenül a látogatók felé.

Javaslat a MÖK számára: A kirándulási ajánlatok értékesítését segítő (elektronikus vagy nem nyomdai úton készülő) “Kirándulások Veszprém megyében” értékesítési segédlet elkészítése és a szervező és értékesítő irodák közötti terjesztése

Javaslat a MÖK számára: Study tour szervezése települések és szolgáltatók bevonásával a Balaton-parti programszervezők számára a megyei turisztikai értékeinek megismertetése céljából.

Javaslat a MÖK számára: a kirándulási ajánlatok önálló kiadványban történő bemutatási gyakorlatának folytatása a résztvevő attrakciók és szolgáltatók bevonásával

  • A Balaton-parti szállás- és vendéglátóhelyek bevonása a megyei turisztikai információszolgáltatásba

Javaslat a MÖK számára: Study tour szervezése települések és szolgáltatók bevonásával a Balaton-parti szállás- és vendéglátóhelyek munkatársai számára.

  • Osztálykirándulás csomagajánlatok konkrét foglalási lehetőségekkel összekapcsolt kommunikációja
    • Túra- és tematikus programjavaslatokat tartalmazó osztálykirándulás kiadvány készítése és terjesztése

      Javaslat a MÖK számára: A kiadványt a Turisztikai Hivatal az érintett szolgáltatókkal és önkormányzatokkal együttműködve készítse el és részben elektronikus direkt mail akciókkal terjessze általános- és középiskolákban.

    • Osztálykirándulások on-line megjelenítése

      Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként, foglalási űrlappal kiegészítve jelenítse meg az osztálykirándulás ajánlatokat és kapcsolódási pontokat.

      Javaslat a MÖK számára: Osztálykirándulás ajánlatokat tartalmazó, gyűjtő honlapokon (pl. Sulinet) “Osztálykirándulás Veszprém megyében” ajánlatok elhelyezése: regisztrációs lehetőség, ajánlatok részletes bemutatása, kapcsolódás, illetve hivatkozás további információt nyújtó a megyei honlapra.

  • Kerékpáros csomagajánlatok konkrét foglalási lehetőségekkel összekapcsolt kommunikációja

    Javaslat a MÖK számára: Megyei kerékpáros térkép elkészítése a kerékpárutak és kerékpározható mellékutak nehézségi fok és forgalom szerinti besorolásával, valamint a turisztikai attrakciók megjelölésével. A későbbiekben cél a kiadvány együttműködési alapon történő elkészítése, az érintett szálláshelyek, szervizek és más szolgáltatók önköltségi alapon történő hozzájárulásával. A kiadvány tartalmazza a további információt, illetve foglalási lehetőséget biztosító Tourinform irodák és más térségi információs iroda szerepet betöltő szervezetek elérhetőségét.

    Javaslat a MÖK számára: A kerékpáros turizmus Veszprém megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként, a túrajavaslatokat tartalmazó kerékpáros térképet elektronikus formában megjelenítve, az érintett attrakciók leírásával kiegészítve és foglalási lehetőségekre vonatkozó információkkal ellátva jelenjen meg.

  • Az eddigi gyakorlatnak megfelelően részvétel és a kialakított egyéni és szervezett csomagajánlatok terjesztése az országos Utazás kiállításon és a regionális turisztikai vásárokon, valamint az elkészült ajánlatok népszerűsítésére alkalmas egyéb rendezvényeken.

    Javaslat a MÖK számára: turisztikai vásárokon ösztönözni, erősíteni a megye egyéb szereplőivel való közös megjelenést.

 

Középtávon (2004-2006)

  • Veszprém megye turisztikai kínálatának kommunikálása közvetlenül a belföldi látogatók számára

    Javaslat a MÖK számára: Konkrét ajánlatokat, túrajavaslatokat tartalmazó kiadványok készítése a termékfejlesztés előrehaladásával összhangban a kiemelt termékekről – örökség turizmus, rurális turizmus, aktív turizmus. A kiadványok tartalmazzák a további információt biztosító, illetve az igényeket tovább irányító kontaktpontok elérhetőségét.

    Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként szerepeljenek a belföldi piac számára összeállított ajánlatok, tematikus útvonalak foglalási űrlappal kiegészítve.

    Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye turisztikai kínálatát az országos Utazás kiállításon és regionális turisztikai vásárokon bemutatni, népszerűsíteni

  • A belföldi egyéni foglalásokat támogató egyik lehetséges kommunikációs csatornát a belföldi Tourinform-hálózat jelenti (melynek hivatalosan alapfeladata is a teljes hazai turisztikai kínálat értékesítésének segítése). Ennek kiaknázását segíti a Tourinform hálózat tudatos felkészítése arra, hogy az érdeklődőknek információkat nyújtsanak Veszprém megye turisztikai attrakcióiról és szolgáltatásairól, valamint az ezekre épülő csomagajánlatokról.

    Javaslat a MÖK számára: Study tour szervezése a Magyar Turizmus Rt. (mint rendszergazda) és települések, szolgáltatók bevonásával a Tourinform irodák munkatársai számára.

    Javaslat a MÖK számára: A Tourinform irodák bevonása a terméktámogatási rendszerbe.

  • A Veszprém megyét programozó belföldi utazásszervezők tevékenységét segítő kommunikáció

    Javaslat a MÖK számára: Study tour szervezése Veszprém megyét értékesítő belföldi utazási irodák munkatársai számára a megye turisztikai kínálatának megismerése céljából.

    Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye kínálatának “háttér-információját” tartalmazó - útvonaljavaslatok, attrakció leírások, nyitvatartási idők és a kizárólag szervezetten igénybe vehető többletszolgáltatások bemutatásával – elektronikus és/vagy nem nyomdai úton értékesítési segédlet elkészítése és azok terjesztése a szervező és értékesítő irodák között.

    Javaslat a MÖK számára: Belföldi utazásszervezőkkel közös megjelenés az országos Utazás kiállításon és más regionális turisztikai vásárokon.

  • Veszprém megye turisztikai kínálatának kommunikálása közvetlenül a külföldi látogatók felé

    Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye honlapjának turisztikai részén belül kiemelt menüpontként szerepeljenek a külföldi látogatók számára összeállított ajánlatok, tematikus útvonalak foglalási űrlappal kiegészítve.

  • Konferenciák és találkozók piacra vitelét segítő kommunikáció

    Javaslat a MÖK számára: Kiadványok készítése: szükség van legalább egy imázs-kiadványra (pl. “Veszprém megye – szakmai találkozók és konferenciák kívánság szerint”), amely a fő termékeket/lehetőségeket ismerteti látványos módon, és egy “találkozó-tervezőre” (meeting planner), amely részletes technikai információkat tartalmaz (kb. a minősítésnél leírt szempontokat ismertetve, lehetőség szerint a konferencia-termek alaprajzaival).

    Javaslat a MÖK számára: A megyei honlap turisztikai részének fejlesztésével külön részt kell szentelni a találkozóknak és konferenciáknak, a fenti két kiadvány tartalmának megjelentetésével, a technikai lehetőségek maximális kihasználásával (pl. egy “okos kereső” megvalósításával, amely a felhasználó által megadott igények alapján képes javaslatot tenni az ideális helyszínre vonatkozóan; ennek továbbfejlesztett verziója a rendelkezésre álló kapacitásokról is tájékoztatást adhat). Esetleg indokolt lehet egy külön honlap összeállítása is.

 

Hosszú távon (2007-2010)

  • Veszprém megye turisztikai kínálatának kibővített kommunikálása közvetlenül a külföldi látogatók felé

    Javaslat a MÖK számára: A Turisztikai Hivatal a termékfejlesztés előrehaladásával készítse el a vakációs turizmus – örökség, rurális, aktív – ajánlatait megjelenítő megyei kiadványok idegen nyelvű mutációit a kijelölt szegmensek nyelvein. A kivitelezés során meg kell vizsgálni a regionális marketing szervezetekkel való együttműködés lehetőségét.

    Javaslat a MÖK számára: Külföldi utazásszervezőkkel közös megjelenés a kijelölt országok kiválasztott turisztikai szakvásárain. A kivitelezés során követhető megoldás a regionális marketing szervezetekkel és/vagy a Balatontourist Rt-vel közös, illetve az azok tevékenységét kiegészítő, kisebb, de a megye turisztikai forgalmának szempontjából jelentős regionális vásárokon való megjelenés.

  • A Veszprém megyét programozó utazásszervezők tevékenységét segítő kommunikáció kiterjesztése a külföldi utazásszervezőkre

    Javaslat a MÖK számára: Study tour szervezése Veszprém megyét értékesítő külföldi utazási irodák munkatársai számára a megye turisztikai kínálatának megismerése céljából.

    Javaslat a MÖK számára: Veszprém megye értékesítési segédletből a szükséges célnyelveken nyelvi mutációk elkészítése és terjesztése.

 

V. Visszacsatolás és értékelés

 

V.1 A visszacsatolás és értékelés szervezeti háttere és ütemezése

A koncepcióban megfogalmazott célok elérésének ütemezése, valamint az eszközök alkalmazhatósága a jövőben külső feltételek hatására megváltozhat, ezért kívánatos a koncepció aktuális eredményeinek és a következő időszakra vonatkozó céloknak és feladatoknak a rendszeres áttekintése. A folyamatok objektív nyomon követhetősége érdekében az adatgyűjtés formáját, tartalmát és az ellenőrzés módját (szervezetét és tartalmát) előre rögzíteni kell.

A visszacsatolás és ellenőrzés az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottságának átruházott hatásköre. A Bizottság minden ülésén áttekinti a Megyei Önkormányzat intézményeinek – így kiemelten a Turisztikai Hivatal – tevékenységét, valamint a megye turisztikai folyamatait. Célszerű, ha a koncepció elfogadása után még ebben az önkormányzati ciklusban egy alkalommal – optimálisan 2005-ben, a középtávra meghatározott feladatok végrehajtása közben – a Megyei Önkormányzat Közgyűlése is megvitatja az előrehaladást, az elért eredményeket.

A visszacsatolás egyrészt külső szerveztek (pl. KSH, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoport) által gyűjtött információk évi egyszeri felhasználását, interpretációját másrészt pedig a turizmus szakmával történő egész éves konzultációt igényel.

 

V.2 Az előrehaladás jelzőszámai

A koncepció megvalósulásának ellenőrzése részben kemény, statisztikai adatok felhasználásával, részben pedig a szakmai szervezetek, nagyobb vállalkozások vezetőinek véleményeire építve végezhető el.

Felhasználandó statisztikai adatok:

 

A következő szakmai területek képviselőinek meghallgatása javasolt: